Dacian Cioloș miniszterelnök kedden, az új korrupcióellenes stratégia közvitára bocsátása alkalmából szervezett konferencián elmondta: a közönnyel társuló korrupció ölni képes.

Példaként az egészségügyi rendszert említette, utalva a hamisított kórházi fertőtlenítőszerek botrányára. Cioloș szerint az oktatásban is küzdeni kell a korrupció visszaszorításáért, de nem elegendőek az állami intézmények intézkedései, a lakosság hozzáállásának is változnia kell. Az orvosoknak adott hálapénzt hozta például, leszögezve, hogy a kis és a nagy korrupciós ügyek egyaránt gyengítik a román államot.

Úgy vélte, negyed évszázaddal a rendszerváltozás után még mindig sokan megkülönböztetik a magán- és a közvagyont, és úgy gondolják, hogy a közvagyonba „könyökig nyúlhatnak bele”, mert az iránt nem tartoznak felelősséggel. „Amíg létezik ez a mentalitás, a kormány számos intézkedést hozhat a korrupció visszaszorításáért, de azok eredménytelenek maradnak" − mondta Cioloș.

A kormányfő reményei szerint az új stratégia hozzájárul ahhoz, hogy Brüsszel mielőbb megszüntesse a román igazságszolgáltatás figyelését, amit 2007 óta, az ország EU-csatlakozása óta tesz. Rámutatott: a román társadalomnak el kell jutnia oda, hogy maga is vállalja a korrupció elleni küzdelem kötelezettségét, és ne csak külföldi unszolásra tegyen eleget ennek a feladatnak.

Kijelentette: Romániának működőképes igazságszolgáltatása van, de az ügyészek és a bírák hatékonysága mellett fontos, hogy a korrupció megelőzésére is hangsúlyt fektessenek.

Raluca Pruna igazságügyi miniszter is úgy vélte, hogy az állam kényszerítő intézkedései nem elegendőek a jelenség visszaszorításához.

Közölte, hogy a stratégia intézkedéseinek gyakorlatba ültetése mintegy százmillió euróba kerül. A kormány a társadalmi vita lebonyolítása után várhatóan augusztus első felében elfogadja a dokumentumot, majd valamennyi állami intézménynek ki kell dolgoznia a saját intézkedéscsomagját, amellyel hozzájárul a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez.

A román korrupcióellenes ügyészség tavaly ötszáz, vezető tisztséget betöltő ember ellen emelt vádat. Összesen 1250 embert állítottak bíróság elé, akik nagy és közepes korrupciós ügyekben voltak érintettek, közülük több mint százan polgármesterek és megyei tanácselnökök voltak.