A bajnoki döntő felvezető ceremóniáját egyből el sem sikerült kezdeni fél nyolckor, mert a pályára vonuló csapatokat és a játékvezetőket olyan füttykoncert fogadta, hogy Radu Petre, a Román Labdarúgó Szövetség teremlabdarúgó-bizottságának elnöke a játékoskijáróba parancsolta a pályán levőket.

A kedélyeket az FK vezetőségi tagjai igyekeztek csillapítani, a többször kifütyült román himnusz után a közönség egyből a székely himnuszra váltott. Amint azonban később kiderült, a meccset közvetítő Digi Sport televízióban ennek nem hallatszott a hangja!

Legalább háromnegyede a csarnoknak feketében volt öltözve, a pályára vonuláskor (és utána is nagyon sokszor) a nézők piros lapokat lengettek, a bevonulás előtt néhány perccel „Rușine România!" és a Rușine arbitrilor!" bannereket is magasba emeltek a szurkolók. A három játékosát nélkülöző FK kitűnően kezdte a meccset, a vendégek meg is illetődtek a szurkolók hangjától, Szabó baloldali beadása után Csoma Ferenc lövése megpattant és a hálóban landolt, 1-0!

Egy perc múlva Kovács kapott jó labdát, laposan belőtte, leírhatatlan volt a mámor a csarnokban, ekkor még elhihettük, hogy ma megnyerhetjük a bajnokságot. Tombolt a sportcsarnok, mindenki talpon volt, egyemberként kiáltotta mindenki a Hajrá, Udvarhely!-t, a hazai játékosokban is ott volt a tűz.

Sőt Carlos Ferreira kézzel ért a labdához a hatoson kívül, a szabadrúgás viszont fölé ment. Aztán a nagy nyomás ellenére a jóval jobb és tapasztaltabb vásárhelyi gárda fokozatosan visszajött a meccsbe és egy perc alatt kiegyenlített. Előbb Gherman lövése után a kitűnően védő Péterről visszapattanó labdát Al-Ioani vágta a hálóba, majd egy gyors kontra után Răducu lőtt a rövidbe. Nem volt még veszve messze semmi, ám az már látszott, hogy a kezdeményezést fokozatosan átvették a vendégek és egy váratlan, távoli Paulo Ferreira-lövéssel, így már ők mehettek előnnyel pihenni.

Fordulás után Jakab Zoltán változtatott, Klein állt a kapunkba, több lövést is fogott, de nagyon jól védekezett Vásárhely, a 24. percben pedig Ferreira emelését Gherman kapásból bevágta, már kettő volt oda. Vészkapusra váltottunk, mint kedden, de ezúttal sajnos nem jött be a húzás, a vendégek nagyon fegyelmezetten védekezték ki a támadásainkat. Sokat is cseréltek, frissebbek voltak, nem tudtuk feltörni a falukat.

Két perccel a vége előtt a kapus Carlos Ferreira a büntetőterületéről, kézből rúgta a kapunkba a labdát, majd a kapunk előtt egy újabb hiba után Paulo Ferreira csapott le a labdára és belőtte a hatodik vásárhelyi gólt.

A közönség az utolsó percben már a székely himnuszt énekelte, lefújás után papírgalacsonok repültek a játéktérre, ilyen körülmények között a díjátadást hamar lezavarta az RLSZ illetékese a közönség folyamatos hurrogása közepette.

Emelt fővel vesztette el az FK a bajnokság döntőjét, idén a számunkra aranyként is csillogó ezüstérem jutott a csapatnak, illetve annak a reménye, hogy az együttes tartása, hozzáállása és játéktudása alapján akár jövőben bajnok lehet.

Teremlabdarúgó 1. Liga, döntő, 3. mérkőzés

FK Székelyudvarhely– Marosvásárhelyi City 'Us 2–6 (2–3)

Összesítésben: 1–2

Székelyudvarhelyi Sportcsarnok, 1500 néző. Vezették: Bogdan Sorescu (Pitești) és Gherman Gabriel (Bukarest).

Gólszerzők: Csoma Ferenc (5.), Kovács (6.), illetve Al-Ioani (12.), Răducu (12.), Paulo Ferreira (18., 39.), Gherman (24.), Carlos Ferreira (38.).

FK: Péter Róbert – Szabó, Csoma Ferenc, Mihály, Szécsi. Csere: Klein (kapus), Mánya, Kovács, Simon, Péter Mózes, Kedei, Péter Levente. Edző: Jakab Zoltán.

City 'Us: Carlos Ferreira – Paulo Ferreira, Stoica, Csoma Alpár, Răducu. Csere: Gherman, Nuno Teixeira, Al-Ioani, Nicușan, Ruxandari, Dobre. Edző: Kacsó Endre.

Sárga lap: Szabó, Mánya, illetve Nuno Teixeira.