Az iparosodott világban egyre gyakoribb, hogy a nagyon idős emberek nem betegség vagy szervi bántalom miatt halnak meg, ezért az WHO jövőre valószínűleg felveszi az "öregkort" (a végelgyengülést) is a hivatalos halálokok közé. A halálokokról vezetett statisztika kulcsfontosságú a közegészségügy számára, mert a járványkutatók pontos adatok nélkül csak találgatni tudják, hogy hány halálesetet lehetne megelőzni. Egy 2005-ös felmérés azonban megállapította, hogy ezen a téren súlyos hiányosságok vannak, mert a WHO 115 tagállamából csak 64 jelentette rendszeresen polgárai halálának okát.

Miközben egy évszázaddal ezelőtt 100 ezer emberből a korabeli feltételek között még csak 31-nek adatott meg, hogy megérje a 100. születésnapját, addig a 2006-os születésűek közül 100 ezerből várhatóan már 1737-en éri meg ezt a magas kort.
A világ szakértői jövőre kezdik el frissíteni a Betegségek Nemzetközi Besorolását (ICD), amely több, mint 14 ezer fajta diagnózist tartalmaz. Az ICD revíziója alkalmat nyújt az öregségi végelgyengülés felvételére a hivatalos halálokok közé.

Az 1893-ban elfogadott Halálokok Nemzetközi Listája még csak 161 kórt ismert, így az akkori orvosok dolga jóval könnyebb lehetett - vélekedett a The Washington Post. Az orvosoktól ma elvárják, hogy ne csak a halál közvetlen, de mögöttes okait is ismertessék.
Néhány országban azonban olyan halálokokat is számon tartanak a hivatalos statisztikák, amelyek orvosi szempontból nem tartalmaznak értelmezhető információt. Ilyenek a "szívleállás" vagy a "több szervi elégtelenség". Görögországban a halálesetek 26, Dél-Afrikában 39, Egyiptomban 40, Thaiföldön pedig 49 százalékát magyarázzák ilyen, nehezen megfogható okokkal.

Az "elöregedés", a "kimerültség" vagy az "öregkor" viszont már elvben ma is ott szerepel a ICD katalógusában, ám sok államban ezt még mindig nem fogadják el haláloknak és az orvosoknak "pontosításra" visszaküldik a halálozási jegyzőkönyvet, ha ilyen okot adnak meg.

Forrás: MTI