Igazából nem tudjuk, hogyan nyerhetsz közbeszerzésen, merthogy az nem hangzott el az első Bizniszvitamin üzletembertalálkozón, néhány hasznos tippet azért hallhattunk, amit meg is osztanánk. Miután bevettük a Harmónia cukrászda által felszolgált frissen facsart vitamint, már el tudtuk viselni azt a sok száraz dumát, amit legyúrtak reggeliben a politikusok és más intézményvezetők.

Az megvan, amikor egy meghívott nem arról beszél, amiről kérdezik, és amire magad is kíváncsi vagy, hiszen azért mentél oda, hanem egyszer elmondja azt, amiért Ő idejött? S ezután még ha lehet, ide-oda beszúr egy-két, a személyes brandjét építő mondatot? Reggel nyolckor idegesítőbb, mint bármikor. Na de térjünk a pénzre.

Elsőként a Hargita Business Center vezetője, Szakács-Paál István mondta el, hogy a tervek szerint a hbcenter.ro honlapon minden infót meg fogunk találni, ami a vállalkozásokkal kapcsolatban érdekelhet. Majd felkérte beszélgetőtársait, Bíró Barna Botondot, a megyei tanács alelnökét, Jakab Attila városmenedzsert és Györgyei-Szabó Magdolnát, az UKKSZ ügyvezetőjét, hogy mondják el, hogyan maradhat itthon az adófizetők pénze.

Az információ aranyat ér

Bíró Barna Botond közölte, bár mindenkinek az lenne az érdeke, hogy helyi cégek nyerhessék meg a közbeszerzéseket, a hatályos törvénykezés alapján a megyei tanács nem adhat előnyöket az itteni vállalatoknak.

Annyit viszont megtehet, hogy kiírásairól eljuttatja az információt a cégekhez. Bár megvan, hogy mekkora összegű beszerzés esetén lenne szükséges a SEAP-on, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren keresztül meghirdetni azt, a megyei tanács az átláthatóság kedvéért mindent meghirdet. Nemrég létrehoztak egy honlapot, az achizitiipublice.judetulharghita.ro oldalon közzéteszik ezeket az információkat, fel lehet iratkozni akár érdeklődési kör alapján is a hírlevélre.

A megyei tanács a tájékoztatáson túl annyit tehet a helyi cégekért, hogy több részre osztja a nagyobb munkálatokat, s így valószínűleg az üveghegyeken túli óriáscégeknek nem éri meg idejönni zabálni, az egyébként jobban teljesítő helyi kicsik is jutnak egy kis konchoz. A nyári útkarbantartásokra kiírt munkálatokat pont ezért osztották 12 részre, szakzsargon szerint „lot"-ra.

Tanulni kell, nem fellebbezni

Kedveznének is nekik, ám gondot jelent, hogy a helyi cégek nincsenek felkészülve arra, hogy egy ilyen jellegű munkálatot megpályázzanak, mert nem ismerik a törvényt, a szaknyelvet. Pályáznak, de nem felelnek meg a kiírás feltételeinek, ezért már rögtön az első körben elutasítják a pályázatukat.

Mivel a törvény tavalyi életbe lépése óta az óvás ingyenes, mindenki fellebbez. Ennek köszönhető, hogy ősz van, és a nyári munka még nincs elvégezve. És így történhetett meg az is, hogy az idén 110 millió lej értékben meghirdetett 44 munkálatra – amiből 29 szolgáltatási, 13 munkálat és 2 beszállítói jellegű –, csak kb. 40 millió lej értékben sikerült szerződést kötni idáig. (Megdöbbenve vettük tudomásul, hogy ezek hallatán az az elcsépelt rigmus jutott eszünkbe, amihez illik lemondóan legyinteni is: ez Románia. Ja, nekünk is.)

Amiben segíthet a megyei tanács a helyi cégeknek az az, hogy szakembereket hívnak le, és megtanítják a pályázás csínját-bínját. Az inkubátorház lakói főként az IT és webdesign szektorban érdekeltek, a megyei tanácsnak nem feltétlenül ilyen jellegűek a kiírásai, viszont a tanács alintézményeinek, a fejlesztési társulásoknak vannak ilyen projektjeik, érdemes ott szaglászni – kapnak tippet az ifjú vállalkozások vezetői.

Közzéteszik, mire költik a közpénzt

Jakab Attila városmenedzser arról beszélt, hogy eddig mit tevékenykedett megválasztása óta az új városvezetési csapat. Megtudtuk, elég sok nehézséget okozott számukra, hogy néhány nappal beiktatásuk után változott meg a közbeszerzési törvény, amit azóta is mindenki különféleképp értelmez.

A polgármesteri hivatal négy, SEAP-on hirdető osztályának mindenike más módszerrel dolgozik. Most próbálják egységesíteni a dolgokat, és a 13 ezer lejen felüli közbeszerzéseket ezentúl közzétenni a városháza új, Udvarhely.ro nevű honlapján a Gazdaság rovatban. A városnak is jó lenne, ha itteni cégek nyernék el a közbeszerzéseket, már csak a közelség miatt is, egy helyi cég ugyanis érdekeltebb abban, hogy jó munkát végezzen, és tervezés esetén pl. többször is ki tud szállni a helyszínre, mint egy távolabbi.

Most például az okoz fejtörést a városvezetésnek, hogy a strand és a Bányai tervezésére kiírt munkálatot egyazon bukaresti cég nyerte meg, de nem halad megfelelő ütemben, és megtörténhet, hogy a város elveszíti a pályázatot. Vagy egy közlekedési változás kapcsán örültek, hogy ugyanaz a cég nyerte meg a pályázatot, amelyik a mobilitási tervet is készítette, folytathatja a projektet, de kiderült, hogy átadta az ügyet egy alvállalkozónak, és az új arcokkal mindent elölről át kell venni, miközben közeleg a határidő.

Okos város az okos embereknek

Az inkubátorház lakóinak a városvezetés IT park és a smart city projektje lehet kecsegtetőbb. Az okosváros olyan megoldásokat jelent például, mint hogy a Kossuth utca végén már látnánk egy kijelzőn, hogy az utcában hány parkolóhely van – magyarázta a városmenedzser.

Ezen a téren nagy dilemmában vannak, mert szeretnének ilyen irányban elmozdulni, de nehézkes, mert az alapinfrastruktúra is olyan gyenge, hogy egy keményebb tél járhatatlanná teszi az utakat. De az lenne az igazi, ha ez a két dolog párhuzamosan haladhatna. Most azon dolgoznak, hogy könnyebb hozzáférhetőség érdekében a hirdetések magyar nyelvű összefoglalóját megszerkesszék – foglalta össze Jakab Attila a mondanivalóját.

Dolgozni, csak pontosan, szépen

Az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozások keretében nincs platform arra, hogy a tagok gyors piackutatást tudjanak végezni, ki mivel foglalkozik és ki mivel bízható meg. Azonban tagjainak az az előnyük az önkormányzatokhoz képest, hogy nem kell a közbeszerzési rendszer feltételeinek megfelelniük, ők azzal dolgoztatnak, akivel akarnak. Megtehetik, hogy első körben a megyében igyekeznek partnereket találni.

Amennyiben az inkubátorház lakói összeraknak egy rövid bemutatkozó listát, már ki tudják küldeni az UKKSZ tagjainak, hogy értesüljenek a fiatal cégek létezéséről. Másrészt a vállalkozók szervezete beiratkozási kedvezményt is ad nekik. Nagyon jó, hogy ilyen sok IT cég lett, mert hiány volt belőle – tudtuk meg Györgyei Szabó Magdolnától, az UKKSZ ügyvezetőjétől.

Györgyei több szülői tanácsot is megosztott az ifjoncokkal: Udvarhelyszék kicsike, roppant gyorsan terjednek a hírek, ezért a jó renoméjuk érdekében, amit elvállalnak, azt pontosan és határidőre teljesítsék, ne vállaljanak olyasmit, amit nem tudnak megcsinálni.

Regisztrálj és tűrj a pénzedért

Bíró Botond hozzáfűzte, hogy az sem segíti a helyi cégek előnyhöz jutását, és a minőségi munkavégzést, hogy az alacsony ár győz elve van érvényben. Érdemes regisztrálni a SEAP rendszerbe, megnézni az önkormányzatok éves közbeszerzési tervét, így lehet egy általános képet kapni arról, hogy milyen területeken történnek fejlesztések, és fel lehet előre készülni egy-egy projektre.

Közönségkérdésre elmondta, hogy a kifizetések nem a leggyorsabbak, egyhónapos is lehet a folyamat, de azért szeretik a vállalatok a közpénzeket, mert biztosak. Az állam nem tűnik el a pénzeddel, mint egy magánvállalkozó.

Jakab Attila a rendszer fejetlenségeinek illusztrálására elmesélte, hogyan büntették meg a polgármesteri hivatalt 1000 lejre, amiért volt egy olyan kikötése, hogy azonos márkájú alkatrészeket akart vásárolni a számítógépjeibe.

Györgyei-Szabó Magdolna elmondta még, hogy idén 25 éves az UKKSZ, ez alkalomból készülnek létrehozni, kiosztani Az év felfedezettje díjat.

Miután megittuk a kávét, és egyben ledobtuk a fincsi szendvicsfalatkát, az inkubátorház igazgatója meghívott mindenkit a következő, két hét múlva várható Bizniszvitamin találkozóra, amelynek a vendége a tervek szerint Szécsi Kálmán, a Raiffaisen Bank regionális igazgatója lesz.