Az olimpia szellemében, teltházzal és kiváló hangulatban kezdődött Székelyudvarhely utolsó beavató ünnepsége. Valójában az utolsó előtti, ha a Városi Gólyabált is ide számoljuk.

Visszaszámlálás és az ilyenkor szokásos nyitóünnepség vezette fel a játékok újabb kiadását. Pom-pom lányok, táncosok és a bemutatkozó videó után elindult az olimpiai láng, ami a szó szoros és átvitt értelmében is felforrósította a hangulatot.

Jöhettek az ifjoncok, akik ezúttal találóan nem gólyákká, hanem olimpikonokká vedlettek.

Az A osztály atlétákat küldött a megmérettetésre, a B-ből pedig ökölvívók érkeztek. A C-sek úszósapkát tettek a fejükre, a D-sek pedig kerékpáron tekertek. Így érkeztünk el az E osztály képviselőihez, akik focimezben díszelegtek egész este.

Az olimpia első száma, azaz a gólyabál első próbája a bemutatkozás volt: egyesek zenére, mások rímbe szedve próbálták a szurkolókat magukhoz édesgetni. Nekünk is lett egy kedvenc sorunk, ami így szól: „a többi gólya menjen délre, úgyis mi jutunk az élre.”

Ezek után következett az eskütétel. Ahogy a bemondók – akik a végzős diákok sorait erősítették – fogalmaztak: az olimpiai faluba csak úgy lehet belépni, ha ígéretet tesznek nagyon sok dologban. Például mindig szót fogadnak a nagyobbaknak.

A szervezők úgy gondolták, hogy csak az a fiatal állja ki az élet hátralevő próbáit, aki jó koncentrációs kézséggel rendelkezik, ezért újra feladat elé állították az olimpikonokat. A feladat korántsem nevezhető egyszerűnek, ugyanis két sportágat vontak össze így keletkezett a "pörögj tízet és dobj célba" nevű Gimi Olimpia-i szám.

Majd ha már a sportágaknál tartunk, és a rendezők is törték a fejüket eleget, akkor miért ne tennék ezt a beavatandók. Ha a végeredményt nézzük, akkor kiváló a teljesítmény, ugyanis öt perc alatt öt új sportág született, ezek a következők: vizibírkózás, szönyegszörf, sífoci, nyuszifülszámlálás és a légbírkozás. Mindegyik persze új szabályzattal és előnyökkel bír, ezt a gólyák ismertették a zsűrivel, hiszen ezért kaptak pontot.

A sokszínű próbatételek, azt hiszem legaljasabbika a soron következő volt. Egy - külön erre a rendezvényre készített - asztalt mellmagasságban helyeztek el, leszórták megfelelő mennyiségű liszttel, majd az ellenfelek úszószemüvegben, nagy levegővételek után kellett egymás kapujába fújják a labdát, ehhez még adjunk hozzá egy kis vizet, amit az arcukra fröcsköltek, spricceltek. Azt hiszem erre mondják, hogy a látvány magáért beszélt.

A karaoke próba elmaradt (hála a pipéknek), helyette viszont volt edzés. Amit a műsorvezető találóan az oktávok és kalóriák harcának nevezett. A fiúk szobabiciklin tekertek, a lányok taposógépen lépcsőztek, közben pedig a mi szórakoztatásunkra ismert zenéket ordítottak, mert éneklésnek azért nem nevezném. De nem is ez volt a lényeg, hanem, hogy hány métert illetve lépcsőfokot tettek meg.

A gyűjtögetésnél már nem volt szerencsénk, ezt a számot megtartották, mint minden eddigi gólyabálon. Itt a négyes számmal ellátott jegyeket kellett betakarítani.

Az utolsó előtti felmérő a szürkeállományt tornásztatta meg. Olimpiai illetve gimi történelmi, majd logikai kérdéseket szegeztek a kilencedikesekhez. A rögtönzött kvíz showt az újoncok bírták jobban, a műsorvezető néha-néha elvesztette a fonalat, de ettől diákrendezvény a diákrendezvény.

Az utolsó megméretetés alatt sportkommentátorként kellett helytállni. Három szó felhasználásával adtak hangot a rövid sportbejátszásnak. A szinkronizálás után pedig a végzősök táncában gyönyörködtünk.

Előkerült a dobogó, és a rangsort kihirdették a Gimi Olimpián elért eredmények alapján. Ennek értelmében az ötödik helyen végeztek a C osztály úszói, negyedikek lettek a D-sek biciklisei. A dobogó harmadik fokára az A, mint Atlétások állhattak, másodikként a B-s boxolóknak kellett gratulálni, és az aranyérmet tegnap este az E osztály tanulóinak nyakába akasztották. A focisták bizonyultak a legjobbnak. Szép előadás volt, gratulálunk hozzá!

A gólyabálról készített képgalériánkat ide kattintva érhetik el.