Székely megyéből lesz autonómia?
MEGOSZTÓ
Tweet
Élőben az októberi tanácsülésről – átadták a Vasszékely-díjakat
Kivételesen egy órával később kezdődik az...Megint lecsapott a prefektus a magyar trikolórra
Az október 23-ai díszítés miatt büntette meg a...Lyukas izék a főtéren
Az október 23-ai megemlékezés alkalmából ünneplőbe...Fotók: André Krisztina
ÍRTA: SZASZA
Jelenleg annyira nem egységes a Székelyföld, hogy csak a Hargita megyei tanácselnök jött el, a kovásznai távolmaradt.
„Nem igaz, hogy nem hívunk RMDSZ-es politikusokat Tusványosra", kezdte a csütörtöki kerekasztal-beszélgetést Portik Vilmos moderátor, az EMNP Maros megyei elnöke. Tény és való, az asztalnál ült Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is, aki rögtön megjegyezte, a korábbi évekhez képest azért jóval kevesebb a tulipános meghívott. Jogos a kérdés, akkor miért nem jött el Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök.
Félretéve a politikai arányokat, az Egységes Székelyföld – a szimbólumoktól a konkrét fejlesztési tervekig témájú beszélgetést Borboly azzal a felvetéssel nyitotta, hogy első lépésként azt kellene megoldani, hogy ne különböző jövőt képzeljünk el. És ugyanakkor ellent is mondott a mindenkori kifogásnak: szerinte
nem igaz, hogy Bukarestben nem engedik.
Vagyis szerinte sosem lehet a központi vezetés akadály, nem az országos fejeseken múlnak a helyi kérdések. Azt is leszögezte, Székelyföld nem egynemű térség, sem gazdaságilag, de még kulturálisan sem, ezt figyelembe kell venni, ha egységben gondolkodunk.
Bár ő maga sem szereti, ha folyton betonozásokról és útépítésekről szól a politika, azt azért hangsúlyozta, a megyeközi úthálózat fejlesztése prioritás kell, hogy legyen. Székelyföldet Borboly egyébként úgy definiálta, mint a hely, ahol a magyarság számaránya nem csökkent.
Sorbán Attila, az EMNP egyik Hargita megyei tanácsosa és csíkszéki elnöke teljesen más irányból közelítette meg a kérdést: ő úgy gondolja, Székelyföld a székelyek országa, és az egység megteremtése érdekében nekünk, székelyeknek újra kell álmodnunk, mit is szeretnénk igazából. Saját kérdésére válaszolva kifejtette, a székelyek tisztességes Székelyföldet akarnak, ahol megvan a munka becsülete.
Nemes Előd, a Néppárt Kovászna megyei elnöke előhozakodott a beszélgetés címében is felvetett szimbólumokkal, úgy gondolja ugyanis, a megfelelő szimbólumokkal el lehetne tüntetni a közigazgatási határokat, és ezek mentén lehetne egységesíteni Székelyföldet.
Borboly felvetése, miszerint – külföldi példát követve – párbeszédre van szükség a többségi nemzettel, heves ellenkezést váltott ki Sorbánból, aki szerint nem ez lenne a megoldás. A néppárti politikus Marosvásárhelyen és Maros megyében a nemzeti öntudatra ébresztést szorgalmazná, míg Borboly szerint bármit csinálhatunk, amíg
a román nemzet szemében lesajnált országrész vagyunk.
Felvetődött a kérdés, miszerint lehet-e az egységes székely megye (Hargita, Maros és Kovászna egyesítésével) út a területi autonómia felé. Borboly egyetért ugyan az egyesített megyével, de úgy látja, túl egyszerűen kezelik a kérdést, nincs letisztázva, hogy mit is jelent ez pontosan.
A Hargita megyei tanácselnök szerint a nagy megye elsőre túlzottan központosított bürokráciát jelent, ami már most is sokszor probléma, ezért párhuzamosan kell fejleszteni és először helyi szinten kezelni a kérdést.
Sorbán replikája szerint a székelyeknek el kell dönteniük, mit akarnak és tudatosítani kell bennük, hogy az autonómia a megmaradás záloga. Ebben Nemes szerint jó eszköz lehet az oktatásban megvalósuló nevelő munka.
Végül Sorbán profi pártnak nevezte az RMDSZ-t, ám kétséggel fogadta, hogy 16 év alatt sikerült elérni a magyar nyelvű földrajz- és történelem-oktatást. Zárásként a résztvevők még diskuráltak a székely értékek mibenlétéről, ahol Borboly a Székely Termék márkát említette jó példáként.
Talán a székely egységre is egy sajtkóstolón fog megoldás születni. Valamikor.
Hozzászólások | Szabályzat |
|