„Az Orbán Viktor miniszterelnök által hat év böjt után november 5.-re összehívott MÁÉRT újabb lehetőség a magyar-magyar kapcsolatrendszer kiépítésére, az anyaországi és határon túli magyar képviselők közötti megbeszélésre" – értékelte az esemény fontosságát Szász Jenő. Az elnök szerint a MÁÉRT összehívása, illetve az a tény, hogy az MPP is meghívást kapott az ülésre, egyrészt annak a pozitív szemléletváltásnak a jele, amely szakít azzal a korábbi, balliberális kormányzás alatt tapasztalt gyakorlattal, hogy az ilyen jellegű fórumokra csak az RMDSZ kapott meghívást.

Másrészt a meghívás üdvözlendő bizonyítéka annak a ténynek is, hogy „Magyarországnak olyan nemzeti kormánya van, amely kíváncsi a határon túli magyar közösségek véleményére, megszólítja azokat" – fejtette ki Szász. Hangsúlyozta, az MPP nem passzív szemlélőként vesz részt az ülésen, hanem élni fog azzal a lehetőséggel, hogy a MÁÉRT két kiemelt napirendi pontjával – a határon túli magyar nyelvű oktatás támogatása és a státusztörvény – kapcsolatos álláspontját ismertesse.

Az oktatási támogatás kérdésében a polgári vélemény, hogy „vissza kell térni az első Orbán-kormány által felállított, jól bevált módszerhez", azaz a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) hatáskörébe kell visszaadni az oktatási támogatásokkal kapcsolatos ügyeket.

„A státusztörvénynek egy új tartalmat kell adni, amit úgy fogalmaznék meg, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kerettörvényének kell lennie – fejtette ki az MPP álláspontját az elnök a „Medgyessy által kiherélt és a Medgyessy-Markó-Bugár-Kasza egyezség alapján tartalmilag kiürített, a nemzeti egység fogalmától megfosztott" törvénnyel kapcsolatosan. Bizakodóan tette hozzá, reméli, hogy ezt a teljesen új felvetetés a magyar kormány és a parlamenti többség támogatását is el fogja nyerni és akkor „egy teljesen új időszak kezdődik az anyaországi és a határon túli magyar közösségek viszonyában és életében".