Ledöntött szobrainkkal illetve emlékműveinkkel kapcsolatosan az egykori, már nem létező épületszimbólumok is eszünkbe juthatnak. Felleltároztuk, hogy egykor hol és milyen címerek álltak Székelyudvarhelyen, illetve ezeknek ma milyen nyomai vannak. Ha vannak egyáltalán.

Az Ablak a múltra honlap módszerével megpróbáltuk rekonstruálni a régi városháza homlokzati képét. Ezen látható középen Udvarhelyszék címere: az 1897-ban befejezett épület erkélyablaka és legfelsőbb ablaksora közé került, a címerpajzsot két vitéz tartotta – habár az épület a millennium évére nem készült el, mégis annak évszáma van ma is az épületen.

Az Eötvös József Iskolaközpont, vagyis a volt Állami Főreáliskola épületét 1893 május elsején avatták fel, az iskola négy évig épült a csonkavár romjain. Neoklasszikus homlokzata timpanonján egykor Magyarország címere díszelgett.

A Református Kollégium főépületének oldalán három címer nyoma is kivehető – az iskola az 1910-es évek elején épült fel, 1913. szeptember 10-én ünnepélyesen adták át dr. Ravasz László református püspök jelenlétében. Az iskola múlt évi felújításakor a homlokzatot teljesen restaurálták, ám az oldalát még nem. Erdély, Magyarország és Udvarhelyszék címere volt rajta egykor.

A főépület földszinti folyosóján, az egyik oszlop két oldalán is láthatunk egy-egy címert – mégha egyből nem is tűnik fel a diáknak vagy a látogatónak, feltehetően mindenkit büszkeséggel tölt el a látványa, mert túlélt egy nagyon zavaros évszázadot.

Az országzászlós emlékműre, tehát a Patkóra is öt címert helyeztek el 1941-ben: Udvarhely, Udvarhelyszék, Magyarország , Erdély és Pestszentlőrinc címerei a háború után tűntek el, a helyük jól kivehető volt még napjainkban is.

A címerek az 1920-as hatalomváltás után tűntek el a székelyudvarhelyi középületekről, az országzászlós emlékmű címereit a második világháború után tüntették el. A református kollégium belső oszlopain a címerek úgy vészelték át az évszázadot, hogy a kommunizmus ideje alatt begipszelték őket, a rendszerváltás után pedig kibontották.

A levésett, megsemmisített címereknek és az épületeknek csak a helyét és a történetét tudjuk, ma már nem ékesítik eredeti helyüket.