Ki lehet fordítani a Bánk bánt, de úgy is érdekes lehet, ha az eredeti szöveget mondják a színészek és belevisznek valami olyant, ami megdöbbent és elgondolkodtat.

Az Újvidéki Színház produkciója egy vicces csodaszarvas-jelenettel kezdődik, színházi próbát utánozva, majd elkezdődik a dráma rövidített, de klasszikus szövegű változata. Az Urbán András által rendezett Bánk bán minimalista, modern környezetben játszódik, mikrofonos (politikusi) pulpitusok közt. Az öltönyös színészek az előadás elején Guy Fawkes-maszkokban üldögélve méregetik a beülő közönséget.

A régi szöveg azonban tökéletesen hangzik ebben a környezetben, de néha meg-megdöbben a néző: a Melinda után vágyakozó Ottó meztelenül, a nézőknek hátat fordítva önkielégít, Petur bánt és Tiborcot női színész alakítja, a lázadók gyűlésén maszkos, erőszakos emberek acsarognak és esküsznek bosszút. Hátborzongató jelenet. Mint ahogy az is, ahogy a színészek az előadást megszakítva arról kezdenek vitatkozni, hogy kinek mit jelent a hazaszeretet.

Mint az előadás után megtudtuk, ez a rendező egyik műhelymunkájának eredménye volt a próbafolyamat során, a színészek rövid performanszokat adtak elő arról, hogy kinek mit jelent, majd rendezői utasításra egymás hazaszeretetét kigúnyolják, összevesznek, sőt összeverekednek. Majd „visszakapcsolnak" a darabra, aminek egyik központi mondanivalója természetesen a hazaszeretet és az ezt övező legendák körül forog, közben kuruc nótát, első világháborús katonadalt és himnuszokat énekel a társulat.

Mindegyik furcsán hangzik, a magyar után el is kezdődik a taps, de az egyik színész leállítja a közönséget, és játékot ajánl, amivel azt szeretné kideríteni, hogy a jelenlevők közül ki mennyire szereti a hazáját. Akkor kell elhagyni a termet, ha a hallottak valósággá válásakor tényleg elhagyná az ember a szülőföldjét.

Sorolja a helyzeteket: 10 lej az euró, megugrik az inf1áció, 15 százalékos fizetéslevonás a közszférában, általános szegénység, hónapokat késnek a fizetések – itt már páran felálltak és kifele indultak. Embargó Románia ellen, kilépés az Unióból – itt is léptek már páran. Kelet-Romániában zavargások vannak, a rendőrség és a katonaság szállja meg – itt nem, de a „szabadcsapatokat toboroznak a politikai pártok" mondatnál már sokan felálltak, és amikor a sorozásra, a kötelező katonai szolgálatra és az általános hadkötelezettségre tért rá, a közönség nagy része megemelkedett a székéről, a polgárháborút és a „NATO elkezdi bombázni Romániát" már nagyon kevesen bírták ki ülve.

Az előadás utáni közönségtalálkozón elhangzott, hogy különböző reakciók vannak a zárójelenet – az említett játék – megélésekor, ez attól is függ, hogy hol játsszák, mert a volt Jugoszláviában, illetve Szerbiában a felsoroltakat mind át lehetett élni a kilencvenes években. Az előadás egyáltalán nem volt botrányos, sőt: az udvarhelyi közönség civilizáltan ment bele a színész felkérésére a játékba, akkor állt fel, amikor úgy érezte, az előadás végén pedig hosszú perceken keresztül tapsolt.

Tény, hogy kevesen maradtak azok, akik az utolsó mondatig ülve maradtak a teremben – egyesek kitartásból, mások azért, mert kíváncsiak voltak, hogy mi lesz a vége. De eleve kevesen voltak az előadáson, a többszörösen díjazott Bánk bán csak fél házat tudott „összehozni": hogy ez minek köszönhető, nem tudni, csak feltételezések vannak. Az egyik az, hogy az átlagos színházi belépőnél (10-15 lej) többet kellett fizetni (25 lejt), a másik az – és ezt Nagy Pál igazgató is elmondta – hogy bizony voltak olyan nézők, akik előzetesen bejelentkeztek az előadásra, de egy nappal előtte mégis visszamondták, azzal érvelve, hogy „botrányos" előadásra nem kíváncsiak.

Lelkük rajta, bánhatják, hogy kihagyták. A közönség reakciói is különbözőek voltak a beszélgetésen, hiszen volt olyan néző, aki mit sem tudott az előzményekről, a „botrányról" és azért jött el, mert egy klasszikus előadásra számított, de így sem csalódott, más pedig annyira unta még középiskolában az eredeti, klasszikus művet, hogy pontosan ezért a „felfrissített" Bánk bánért jött színházba.

Ma 16 órától bemutatják a dráMÁzat II. kötetet, amibe a nagyváradi Szigligeti Színház, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara és a Tomcsa Sándor Színház által szervezett dráMÁzat II. drámaíró verseny győztes drámái kerültek, ezek közül 17 órától az egyik nyertest, Szmodis Jenő Ultimátum című darabját fel is olvassák a dráMÁzó névre keresztelt előtérben. Ugyanebben az időben a koncertteremben a Makám zenekar gyerekkoncertet tart (este 9 órától a G. Caféban is fellép a magyarországi dzsesszzenekar), 19 órától pedig a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház adja elő A szentgyörgyi szent című darabot. Az előadás román nyelvű, de magyar felirat lesz a színpadon.