Zajlik a DráMa kortárs színházi találkozó, pezseg a színház, jönnek-mennek a nézők és a színészek. Kár, hogy mindez csak egy hétig tart, de ne legyünk telhetetlenek, ugye. Inkább nézzük az előadásokat.

A Visky András által írt és rendezett darabban, a Pornóban (a Szatmárnémeti Északi Színház előadása) Albert Csilla nagyszerűen alakította a megfigyelt, üldözött és zaklatott nőt – a Pornó cím tulajdonképpen a Securitate által megfigyelt nő fedőneve, de politikai pornográfiára is utal, ahogy a szerző valahol megjegyezte.

Visky első felesége történetét meséli el ebben a drámában, ami a dokumentarista színház eszközeivel próbálja megmutatni, hogy milyen érzés lehetett 1988-89-ben Romániában létezni egy felnőtt, huszonéves nőnek.

Az előadás „bemelegítéseként" a jegypénztár előtt régi nőgyógyászati szék állt, körben a falakon Visky megfigyelési dossziéiból rekonstruált fényképek és jelentés-részletek. Hátborozngató, ahogy maga az előadás is, az idősebb nézők nagyokat nyelhettek, amint megelevenedett, visszatért életük előző szakasza.

Megfigyelés, vetélés, öngyilkosság, szóval emberi tragédiák nagyon intenzív színészi játékkal előadva. Albert Csillán kívül a darabban csak Antal Attila (egykori udvarhelyi pallós diák, nagybőgőművész) volt a színpadon, aki néha kísérteties, de legtöbbször csak egyszerűen szomorú hangokat csalt ki hangszeréből. A vetítés, valamint a férfihang által felolvasott pontos jelentések még komorabbá, illetve élethűbbé tették az előadást.

A múltat így is fel lehet tárni. Szembe lehet nézni ilyenformán is a kommunizmus alatt történtekkel, remélhetőleg a közeljövőben is születnek hasonló stílusú előadások. Akik azt szajkózzák, hogy „Spongyát, fátylat a múltra!", talán nem tudják, hogy az nem is olyan könnyű, főleg az olyanoknak nem, akik úgy élték át, mint a Pornóban megjelent egykori személyek. Mert diktatúra szinte állandóan van, csak néha egy kicsit nincs.

És akkor borúra derű: ma este 19 órától a Csíki Játékszín a Portugált játssza, nagytermi előadás, jegy is van, úgyhogy tessék csak szépen jönni, s utána belefeledkezni a színház(unk) éjszakájába, mert jó mulatság lesz színész-koncerttel, vetélkedővel, sok-sok meglepetéssel.