Antonescu 2011-ben a szociáldemokratákkal szövetkezett a jobboldali Traian Băsescu államfő ellen: a Szociálliberális Szövetségnek ő volt az államfőjelöltje, Victor Ponta pedig a miniszterelnök-jelöltje. Kormányra kerülésük után a két párt közötti feszültségek szakításhoz vezettek: a PNL idén ellenzékbe vonult, most pedig a jobboldallal fogott össze, hogy megakadályozza Ponta államfővé választását.

Antonescu közölte: visszalépésével tisztázni szeretné, hogy nem személyes ambíciók vezérlik, és reméli, hogy így a jobboldali pártok gyorsabban meg tudnak egyezni egy olyan közös elnökjelölt személyében, akit mindenki elfogad.

Kifejtette: politikai tapasztalata, eltökéltsége alkalmassá tenné arra, hogy ő legyen a jobboldal jelöltje, mivel azonban támadható, nem akarja a személyével kapcsolatos vitákkal, előítéletek lebontásával hátráltatni a jobboldali összefogást.

Antonescu szerint a jobboldalnak legkésőbb július 15-ig meg kell neveznie elnökjelöltjét. Hozzátette: ügyvivői feladatot sem kíván már vállalni a PNL élén a párt június 28-29-i rendkívüli tisztújító kongresszusáig.

A hírtévék szerint Antonescu a PNL elnökségére pályázó Klaus Johannis nagyszebeni polgármester államfőjelöltsége számára készíti elő a talajt. A felmérések szerint a jobboldal potenciális államfőjelöltjei közül most Johannis a legnépszerűbb, és valós esélye lehet legyőzni Victor Pontát a novemberi elnökválasztás második fordulójában.

Bár Ponta szeptemberig akarja halasztani annak eldöntését, ki legyen a baloldal elnökjelöltje, kész tényként kezelik, hogy ő fog indulni.

Antonescu az európai parlamenti (EP-) választások után, hétfőn mondott le pártelnöki tisztségéről, mivel pártja csak 15 százalékos eredményt ért el a célul kitűzött húsz helyett. Kezdeményezésére a magát jobboldali erőként meghatározó PNL állandó tanácsa úgy döntött, felvételét kéri az Európai Néppártba, a belpolitikában pedig összefog a jobbközép Demokrata Liberális Párttal (PDL) a kormányzó szociáldemokraták ellen.

mti