A lepattinthatatlan sportág nyomában
MEGOSZTÓ
Tweet
Szécsi a világ tetején (videó)
Volt francia válogatott labdarúgók méltatták a...Mi adjuk az egész román válogatottat
Ráadásul címvédőként utazunk a franciaországi...Ha október eleje, akkor irány az Ivóvölgye!
XI. kiadásához érkezett az Ivóvölgye...Fotó: Kakasy Botond
ÍRTA: JÓZSA CSONGOR
A székelyudvarhelyi Septimia Szabadidőközpontot kerestük fel, itt két squash-pálya is található. Jókor érkeztünk, hiszen az Iskola másként oktatási program zajlik. Most nem azok ütik a labdát, akik már ismerik a sportágat, és a heti kötelezőt nyomják. A program keretén belül a diákok és tanáraik eltérnek a kötelező tananyagtól, és olyan tevékenységeken vesznek részt, melyeket a tanulók választottak, saját érdeklődési körükből. Elsőélményes benyomásokra voltunk kíváncsiak.
Mindkét pálya foglalt, a fiúk nevetve szaladnak a játékszer után, amennyiben elérik, hatalmasat ütnek bele. Az a falhoz csapódik, visszafele már az ellenfélnek kell elcsípnie. Így tovább, amíg kétszer le nem pattan, hogy pontot érjen.
A labda nem pattog
Várunk pár percig, amikor egyikük kilép a pályáról. „Kemény sport. Rengeteget kell szaladni, a labda nem pattog, ütöd a falnak, de folyton csak az alját kapod el, mivel nem szökik elég magasra. Meg kell szenvedned minden egyes ütésért. Alaposan elfáradtam" – mesélte első élményeit a fallabdáról Szabó Zoltán.
Hogy megértsem, miről is szól ez a sportág, megkértem, hasonlítsa össze egy olyannal, amit már ismer és játszott. „Ha az asztaliteniszt vesszük alapul, akkor talán csak az a hasonlóság, hogy egymásnak kell passzolni. De még az sem teljesen, mert itt a falnak kell ütnöd, hogy a másik is játékba jöjjön. Itt is az ellenfeled kell legyőznöd, de kicsivel keményebb, fel van osztva négy sávra a játéktér, meg van határozva, ki honnan és hova üthet. Azért elég necces sport" – állapította meg a diák.
Bevallja, azért kedvet kapott hozzá, hogy a jövőben is kipróbálja, akárcsak Szakács Zalán (fotón). „Elolvastuk a játékszabályokat, próbáltuk érvénybe is léptetni. Elég jó volt, igaz, hogy a labda szokatlan, nem pattan úgy, mint például a teniszben. Nehezen lehet elkapni, a fal közben zavart. Elsőre nagyon megerőltetőnek tűnt. Úgy látom, azok tudnak itt jobbak lenni, akik mozgékonyak, kreatívak".
Albert Zsolttól azt kérdeztem, melyik testrészeket mozgatja meg a squash. „A karokat eléggé megdolgozza. Kell a lábmunka is, biztos, hogy hosszabb játszmát követően megerőltető" – fogalmazta meg.
Pár kilót ledobhatunk egy meccs alatt
Császár Szabolcs, a Septimia egyik úszómestere, előbb csak figyelte azokat, akik ezt a sportágat már Székelyudvarhelyen űzik, aztán pár hónapja ő is elkezdte művelni.
„Kortól és nemtől független sportágról van szó. Egy kiváló szórakozási, kikapcsolódási lehetőség. Fedett pályánk van, így az időjárási tényezők nem tehetnek keresztbe. Fejleszti a mozgásunkat, a memóriakészségünket, a reflexeinket, pár kilótól meg is szabadulhatunk egy mérkőzés alatt, hiszen állandóan mozgásban vagyunk. Elég kevesen ismerik a fallabdát Udvarhelyen, de fellendülőben van ez a fiatal sport" – vezetett be a rejtelmekbe.
Nem kell szakértőnek lennünk, hogy megállapítsuk azt, amit a fiatal srácok is: itt biza a labda viselkedése a legszembetűnőbb. „Nem hasonlít sem a pingpong, sem pedig a teniszlabdához. Többféle kategóriájú játékszer van – kezdő, haladó és profi –, így mindenki a stílusának kedvező labdát választhat".
Miből adódik, hogy Udvarhelyen egyelőre még kevesen művelik? – teszem fel a kérdést. Első ránézésre semmiképp nem az jön le, hogy egy drága sportágról lenne szó. Egy ütőn, és a szabadidős felszerelésen kívül nagyon nem kell más.
„Valóban nem beszélhetünk drága sportágról. Inkább arról van szó, hogy nem jutott el a célközönségig. Amíg nem jöttem ide, jómagam sem tudtam, hallottam róla, hogy létezik ilyen játék. Három hónapja viszont nagyon megtetszett. Érdeklődtem, utánanéztem, elkezdtem játszani. Annyira megtetszett, hogy egyre többször vagyok a pályán. A legfontosabb, hogy meg kell ismerkedni vele, mert könnyen beleszeret az ember" – válaszolt Császár.
Kiléptünk a szabadidőközpont ajtaján. Nem lehet fogást találni, hogy mitől jobb, látványosabb a fallabda, mint a birkózás. Talán a szívünkhöz azért áll közelebb az utóbbi, mert a másikkal még nem ismerkedtünk meg. Nem tettük meg az első lépést feléje. Itt az alkalom, hogy mindenki kipróbálja, így nem csak véleményünk lesz róla, az is lehet, hogy beleszeretünk az újba.