A sérült Kuzmanoszki és Onyejekwe hiányában a Szabó - Komporály, Majnov, Feuchtmann, Blecsics, Vlad, Tálas (játszottak még: Orbán, Ciobanu – Sipos, Câmpan, Mihalcea, Ferenczi, Irimescu) kezdőhetes kezdte a meccset, miután egyperces néma csenddel adóztak a csapatok és a nézők a két napja 68 éves korában elhunyt egykori kiváló válogatott beállós, Ghiță Licu emlékének.

A hetedik percben olyasmi történt, ami meghatározta az egész meccset: Majnov és az egykor az SzKC-ban játszott Răzvan Răpciugă kaptak össze, a macedón egyből piros lapot kapott, a dinamósnak csak két perc kiállítás volt a jutalma – no meg a mérkőzés végéig tartó fújjolás a közönségtől.

Talán ez is feltüzelhette a hazaiakat, mert rövidesen négy góllal elhúztak és innentől kezdve nem engedték ki a kezükből a meccset. Igaz, a Dinamónak is mindegy volt, mert a meccs előtt már világos volt, hogy ha nyernek, akkor sem léphetnek az ötödik helyről a negyedikre. A szünetben már nyolccal vezetett az SzKC.

A második játékrész gyakorlatilag egy gálameccsel ért fel, az SzKC szórta a gólokat, Vlad Caba gyakran cserélgette a játékosokat (Sipos végre beállósként is játszhatott néhány percet, dobott is két szép gólt), az egyébként szintén jól védő Szabót Orbán váltotta a kapuban – és csodákat tett. Olyant is, hogy még a megismételt hetest is kivédett.

Tény, hogy az SzKC látványosan, szépen dobálta a gólokat (Câmpan és Tálas néha szenzációs megoldásokat választottak), de az a kérdés, hogy sérültjeink felépülnek-e a címvédő elleni találkozókig és ott a csapat képes lesz-e meglepetést okozni. A vége tizenhat gólos győzelem lett, ilyen különbséggel az idényben még nem nyert bajnokit az udvarhelyi gárda.

Férfi kézilabda, Nemzeti Liga, 22. forduló

Székelyudvarhelyi KC–Bukaresti Dinamo 37–21 (19–11)

Udvarhelyi gólszerzők: Tálas 7, Feuchtmann 6, Mihalcea 5, Ferenczi 5, Blecsics 4, Câmpan 2, Komporály 2, Sipos 2, Vlad 2, Majnov 1, Irimescu 1.

Kiállítások: 4 és 4 perc.

Hétméteresek: 1/0, illetve 4/2.