Amióta Székelyudvarhelyen a hetvenes-nyolcvanas években megépültek az első lakótelepek, a blokklakók igyekeztek kialakítani a betonházak közötti üres területek zöldövezeteit.

Minisorozatunkban ezekkel foglalkoztunk, utolsó részünkben a virágágyásokkal, vagyis a helyileg gruppoknak nevezett képződményekkel. Vannak ugyanis szép és jó példák, de bőséggel akad olyan is, amit nem kéne erőltetni.

Játszótérből veteményes

A nyolcvanas évek közepén odáig fajult az élelmiszerkrízis, hogy az udvarhelyi blokklakók egy részének is fontos lett, hogy valahol legyen egy darabka földje, ahol burgonyát vagy más zöldséget termeszthet azért, hogy némiképp kipótolja a boltokból kerülő fejadagot.

Mint tudjuk, a székely leleményes: az eredetleg játszóhelynek, zöldövezetnek szánt tömbház körüli kis területet felszántották (ha nem volt jó "főd", akkor hozattak "remorkával"), s elosztották egymás között.

A legfájóbb az volt, hogy sokszor a gyerekek játszóhelyéből lett pityókaföld vagy zöldhagyma- és murokkert. Ez ellen a gyermek tudott lázadni (pl. teledobálta kővel a szomszéd veteményesét vagy bosszúból kilopta a murkot belőle), de istenigazából ellenállni nem.

A kép idilli volt akkoriban: az emeleti ablakban muskátli, alant pedig Róza néni elnyomja a dughagymát, s nyáron oda lépik le kaporért vagy petrezselyemzöldért, nem a piacra.

Mindent vissza!

Habár kisebb "szigetek" a mai napig vannak, a rendszerváltás után ezek a veteményesek nagyjából eltűntek, újra visszajöttek a virágágyások. Ezek esztétikai értéke változó: a legideálisabb az, amikor szerepüknek megfelelően díszítenek, nem pedig csúfítanak.

Sorozatunk korábbi részeiben a sövényeket, illetve a fákat néztük meg Jakab Árpád kertészmérnökkel. Mindenfélét találtunk, sok esetben jó ízléssel, szépen elrendezett virágágyásokat.

A legrosszabb az, amikor nem elég a sövénykerítés a zöldövezet körül, hanem a virágokat is még jobban megvédik. A védelemnek is megvan a célja: kilopnák a virágokat, ha nem vigyázzák.

Vannak borzalmas kinézetelűek, olyanok, amiken alig lehet észrevenni, hogy ott tulajdonképpen virágok vannak. Munka sok nincs velük, tavasszal néhány tő virág bele, oszt jónapot, kitart őszig, csak öntözni kell. Vagy még azt sem, ha eleget esik.

"Kedvenceink", a gumiabroncsok

A kiszolgált gumiabroncs nem mindig kerül beszolgáltatásra. Vannak helyek a városban, ahol zöldövezetek "ékeiként" szolgálnak, bennük virággal. Az extra rajtuk a mész, ugyanis egyiket-másikat még szorgos kezek le is meszelik, hadd legyen feltűnőbb.

Az utakon egyébként nem, de ebben az esetben teljesen mindegy, hogy téli vagy nyári a gumi.

Szerencsére olyan zöldövezeteket is lehet találni, amin látszik, hogy szakemberek végezték el, nem csak beletűzték a földbe a virágot.

Sorozatunk ezzel véget ért, sorra vettük a zöldövezetek sövény-, fa- és virág-trendejeit. Ön mit változtatna ezeken, hogy szebb legyen a környezete?