Már másodszor jött el a tavasz idén, és gyorsan kapva az alkalmon, gondoltam valami kertet kellene igénybe venni és jól összeszenezni egy grillsütőt. Mivel a tömbház előtt mégsem akartam nekiállni a sütésnek, a nővéremékhez kérezkedtem újra és magammal vittem az öreg Gált is kukta gyanánt, hátha a más konyhájában már nagyobb teret hagy nekem, mint a múlt héten.

Az elképzelésem sikerült is, koprodukció volt a javából, de ne rohanjunk ennyire előre.

Kicsit csak kihúztam nála a gyufát azzal, hogy sült gombás reggeli és a gombapaprikás második után, az előre megbeszélt cigánypecsenye helyett grillezett gombákat akartam készíteni, mivel egy nagyon különleges receptet találtam hozzuk. Kompromisszumokat kötöttünk és elhatároztuk, mindkettőt el fogjuk készíteni,

Így durván begombáztunk.

Mivel mindenben partnerek voltunk a faterral a bevásárláson kívül, így naná, hogy az okozta a legnagyobb gondot. Rövidkarajt kellett volna vásárolnom a saslikhoz, és csak az üzletben jöttem rá, hogy még mindig nem vagyok otthon a hentesárú részlegen.

Amikor kértem a húst, az elárusítónő furcsán nézett meg, és megkérdezte: „Hosszúhúst?". Nem akartam vele vitába keveredni, úgyhogy azt mondtam, jó lesz, egyébként is a lelkemre kötötte apum, hogy nem kell mindig ragaszkodni a recepthez. Ebből 70 dekát 10 lejért vásároltam.

A gombás gyönyörűséghez, aminek kinéztem a receptjét, spenót és habtejszín is kellett. Sógorom utánam jött a bevásárlóközpont elé, miután végeztem és félve mutattam fel neki a tejszínes dobozt: „Habtejszín kell hozzá, ez szerinted az?". Kiderült, hogy beletrafáltam. 2 lej 50 baniba került. Spenótból 100 grammot mindössze 50 baniért szereztem be.

A nyolc darab gombához tizenhat szelet bacon-re volt még szükség, ez szinte 15 lejbe került, füstölt sajtra, ami 7 lej volt, illetve fűszerekre: sóra, borsra és szerecsendióra, amelyek mindenikével rendelkeztem. Egy kicsi olaj is kellett a spenót megfonnyasztásához, de ezt a nővérem dobta be a közösbe.

A cigánypecsenyéhez, amit ezután saslinak fogok becézni, hiszen mindenhol így találtam rá, paprikára, vöröshagymára, paradicsomra és füstölt szalonnára volt szükség, ezek is megtalálhatóak minden rendes háztartásban, csak némi grillfűszert kellett vásárolnom, hogy azzal pácoljam be a húst.

Le grande sasli recept:

A húst felkockázzuk, majd befűszerezzük. Picit állni hagyjuk.

 

A többi hozzávalót is feldaraboljuk, és a nyársra húzzuk egymás után. A sorrend mindegy. Majd grillen készre sütjük.

 

Le grande füstölt sajtos grillezett gomba recept:

A gombákat megpucoljuk és félretesszük. A spenótot kevés olajon megfonnyasztjuk, majd lecsepegtetjük, kinyomkodjuk és összevágjuk.

 

A spenóthoz reszeljük a füstölt sajtot, hozzáadjuk a fűszereket. Felöntjük tejszínnel, és annyi zsemlemorzsát keverünk hozzá, hogy a massza töltelék sűrűségű legyen.

 

Kereszt alakban lefektetünk egy-egy bacont. A találkozási pontjukhoz teszünk egy gombát, megtöltjük, majd baconnel bebugyoláljuk.

 

Forró grillen készre sütjük.

Megérkezve a nővéremékhez hatalmas káosz fogadott a konyhában, Jére Zsolt divatfotós sem segített a helyzeten, ezért a nők inkább sétálni mentek, én, az öreg Gál, sógorom, az unokaöcsém és Jére pedig sürögtünk a konyhában és folyton egymásba ütköztünk. Mivel belőlem háziasszony lett, sógorom inkább a férfias feladatokat látta el, előkészítette a grillsütőt és töltött nekünk mindenfélét.

Öreg spenót nem vén spenót

Persze, szerettem volna mindent egyedül csinálni, be kellett látnom, hogy így sötétedés előtt semmiképpen nem tudnánk elkezdeni a sütést, így az egyszerűbb feladatot, a sasli összetevőinek felkockázását és befűszerezését az öreg Gálra bíztam, ameddig én a nekiláttam a megterhelőbb feladatok elvégzésének.

A spenótot fonnyasztani kellett, apum elmondta, a spenótból kicsit öregeket vettem, mert nem értek hozzá, de egyébként ők is picit öregek már, és semmi baj sincsen velük. Itt hallottam először a bébispenótról is. Hát ez nagyon édi.

Az olajon sötétedő spenótot ő is csekkolgatta, hogy mikor elég fonnyadt már, ebben is sikeresen jutottunk konszenzusra.

Tipp: a frissen átmosott spenótot hosszú-ujjú felsőben tegyük bele az olajba, sőt egy védőszemüveget sem árt felvenni, ha nem akarjuk, hogy a forró olajcseppek a szemünkben kössenek ki.

A fonnyasztott spenót szeletelésénél bajba ütköztem, oda is szólt a sógorom, hogy „hagyjad Jére készítse el a képet, és utána az öreg pikk-pakk intézi. Így is lett. Én a gombát pucoltam, az sem ment könnyen, a többiek szerint nem áll rá a kezem.

Volt, amiben viszont én voltam az ász.

„Ki kell-e verni?"

– kérdezte apum a habtejszínre, miután az aprított, fonnyasztott spenóthoz hozzáreszeltem a füstölt sajtot. „Csongi, mit jelent, hogy agitați?" – ordítottuk ki sógoromnak egyszerre, aki a tüzet készítette elő, miután az öreggel elolvastuk a dobozon, hogy ezt kell vele csinálni.

Kiderült, hogy felrázni kell, amit én a többiek szerint nagyon szakszerűen végeztem el. „Én már elfelejtettem, hogy kell" – mondta apum röhögve.

A nagy készülődésben a köretről megfeledkeztünk, így kenyérrel kellett beérnünk, de legalább a sózás, szokásomtól eltérően nem maradt el, bár kellett hozzá, hogy apum többször is figyelmeztetett: „fűszerezted-e?".

Elkészültek az összetevők, jöhetett a sütés, sörrel priccolgattam a tüzet és a torkomat a kertben, miközben sógorom kiordított a melegből, hogy „büdös". „Büdös a segged" – kiáltottam vissza, eltanulva az utóbbi hetekben az idősebb generációktól. Apum mondta is, hogy csak pillanatokkal előztem ennek elsütésében, vagyis a szájából vettem ki a szót.

A sasli összetevőinek feltűzésében ugyan azt írta, mindegy a sorrend, apum azért a lelkemre kötötte, hogy a húskockák mellé szalonnát fűzzek a kispálcákra, mert sokkal zaftosabb lesz a hús, és nem mellesleg nem ég rá a grillrácsra. Elkészült a bőségfazék, jöhetett a terítés és a vacsora.

„Tata vagy Edo főz jobban?" – kérdezte az öreg Gál a két éves unokaöcsémtől, aki hezitálás nélkül vágta rá, hogy „tata". A gyerekek nem hazudnak. Remélem a felnőttek sem, mert mindenkinek nagyon bejött a füstölt sajtos, baconba tekert gombám, pedig, hogy objektívek maradjanak, az első kóstolás után, én csak annyit mondtam rá, hogy nagyon különleges.

„Amire azt mondják, hogy különleges, az szar"

– mondta sógorom még kóstolás előtt, viszont utána változott a véleménye az ínyencségről. Azt azért továbbra is tartotta, hogy nem feltétlenül éri meg a nagy cécót, hiszen egy kis túróval is zseniális lesz. Aztán megegyeztünk, ha a családnak vagy a barátainak süt az ember, akkor valóban le lehet rendezni ezt túróval, viszont ha csajnak akar imponálni, akkor bátran nekifoghat a különleges gombafejek elkészítéséhez.

Először kápráztattam el anyukámat is, végre nem válogatta ki a neki ízlő falatokat, zseniálisnak nevezte, majd megkérdezte: „hát hogy lehet így diétázni?". A nővéreméktől hazafelé tartva apum is megjegyezte, „na me nekünk diéta".

Mindenesetre zseniális lett az étel, Jére szerint az eddigi legkomolyabb, igaz, ő csupán három alkalommal áldozta fel ízlelőbimbóit a főzőleckéim oltárán. Mindenkinek merem ajánlani mind a sasli, mind a gomba receptjét, pláne grillen elkészítve. Ezzel biztosan sikerül lenyűgöznöd a csajodat.

A mosatlant illetően

megint sikerült felülmúlnunk önmagunkat. Egy hatalmas, két kisebb vágódeszka, két nagy, két kisebb tál, egy serpenyő, két nagy kés, két fakanál, a grillsütő, három sörös és három pálinkás pohár, hat kisebb kés, hat villa és nyolc tányér nehezítette a nővérem esti programját, akitől innen is kérek elnézést a plusz mosogatnivalóért.

Jövő héten remélhetőleg elkészítem az első háromfogásos ebédem, amelynek elfogyasztásához várom gasztronácik jelentkezését. Amennyiben senki nem áldozza fel magát, Veronikát fogom megetetni, hiszen azóta is frusztrál a dolog, mióta ő volt jelen az első főztöm elkészítésénél, és meg sem kóstolta azt, csak kommentált.

Addig is lehet csámcsogni a tavaszi bőségtálon. Bon appétit!