A redmondi óriás és a finn mobiltelefongyártó közeledése nem újkeletű, hiszen már 2010-ben megkezdődött románcuk. Akkor még annyiról szólt a történet, hogy a Nokia kapott egy vezérigazgatót Amerikából Stephen Elop személyében, valamint el is kötelezték magukat a Microsoft Windows Phone platformja mellett.

Közben a Microsoft is fő partnerének tekintette a Nokiát a mobilos operációs rendszerük terjesztésében, gyakorlatilag egymásra talált a szoftver- és a hardvergyártó. Most szentesítették is a nászt: a Microsoft felvásárolta a Nokia mobil- és okostelefon részlegét, a gyártósorokat, 32 ezer alkalmazottat, szabadalmakat és a Nokia térképszolgáltatásának licenc jogát, mindezt 7,2 milliárd dollár készpénzért.

Nem lesz többet Nokia?

Az üzlet nyertesének leginkább a Nokiát kiáltja ki mindenki, hiszen a rosszul teljesítő vállalatnak egyáltalán nem ártott a pénz. Persze a Microsoft sem jár rosszul, hatalmas hardvergyártó részleghez jut, és fontos szabadalmakhoz fér hozzá. Sőt, még az sem kizárt, hogy vezérigazgatót is kap (mármint visszakap), hiszen a most hazatérő Steven Elop a jövőre távozó Steve Ballmer legesélyesebb utódja.

Steve Ballmer Microsoft-vezér és Stephen Elop, a Nokia most távozó vezérigazgatója

A felhasználók számára persze ez így önmagában kevésbé lényeges, a Nokia tulajoknak fontos, hogy a terméktámogatás változatlanul megmarad, a Nokia rajongóinak meg kérdéses, hogy kapnak-e még finn telefont ezután. Itt nagyon zavaros a helyzet, de ami biztos, hogy a Lumia és Asha márkanevek a Microsoft tulajdonába kerültek, így Nokia néven okostelefont szinte biztosan nem látunk már többé.

Bár a Nokia brand a finn gyártóé maradt, de a Microsoft kibérelte tíz évre a nem okostelefonok esetében, miközben a Nokia gyárthat nem telefon termékeket, sőt, 2016-tól akár sima mobilokat is. Így, bár valószínű, hogy többé Nokiás okostelefont nem látunk, de nem okostelefon még simán jöhet a patinás gyártó neve alatt.

Ez azért is fontos, mert főként a fejlődő országokban sokan Nokia rajongók, legtöbbjük pedig butatelefont használ. Igaz, a nem túl távoli jövőben egyszer ők is okostelefonra váltanak, a Microsoft pedig vélhetőleg most próbálja bebiztosítani, hogy Microsoft/Nokia termék legyen az ő készülékük.

És én akkor kit válasszak?

Igazából a Microsoft-Nokia nász nagyon izgalmasan hangzik: a Windows Phone, bár kevésbé ismert felénk, igazából egy nagyon kézreálló, szép, és használható operációs rendszer. Sajnos korlátai bőven vannak, hiszen alkalmazásokkal nincs túlzottan ellátva, és ez vélhetően nem változik rövidtávon, hiszen alacsony piaci részesedése miatt a fejlesztők sem szívesen bajlódnak azzal, hogy Windowsra készítsék el programjaikat.

A 41 megapixeles kamerával szerelt Nokia Lumia 1020, a jelenlegi zászlóshajó

A szépséghez társul a Nokia legendás termékminősége és egy olyan dizájn, amiről még a legkritikusabbak is elismerően nyilatkoznak. A Lumia-féle dizájn irányzat folytatása, ennek további letisztulása sok jót hozhat még..

Papír és gumicsizma

A Microsoft kebléig vezető út bizony rég kezdődött, méghozzá 1865-ben, amikor Fredrik Idestam Tampere városában megalapította első papírgyárát. A második ilyen három évvel később jött létre Nokia városában, majd 1871-ben a vállalat, Leo Mechelin-nel kiegészülve, kissé átalakult, és felvette a Nokia Company nevet.

1898-ben megalakult a Finn Gumiművek, ami a huszadik század elején elkezdte használni a Nokia márkanevet – érdekesség, hogy a mai napig lehet jó állapotú Nokia gumicsizmát találni, például az eBayen. Az 1912-ben megalakult Finn Kábelművek telefon-, telegráf- és kábelgyártással foglalkozott, és ez képezte a Nokia elektronikai részlegének alapját. A három vállalat 1967-ben egyesült ténylegesen Nokia Corporation néven.

A Nokia legendás készülékei: 1110, 1100 és 3310

A különböző elektronikai termékek gyártása után a Nokia részt vett a ma is használt GSM technológia kidolgozásában, illetve a hálózat kiépítésében. A világ első kereskedelmi GSM telefonhívását is a Nokia által kiépített hálózaton vitték véghez 1991 július elsején, Helsinkiben. Egy bő évvel később, 1992 novemberében a Nokia kiadta a világ első, tömegesen gyártott GSM készülékét, a Nokia 1011-et.

Első mobilos, négyes nélkül

A telefongyártó sikere sokáig elképesztő volt, olyannyira, hogy a világ 20 legnagyobb darabszámban eladott mobiltelefonja közül nem kevesebb, mint 13 viseli a Nokia márkanevet. Ezek között olyan legendás készülékek vannak, mint a 3210-es, vagy a 3310-es, de a legnagyobb nevek mégis a 1100 és 1110 sorszámot viselők: ezekből 250-250 millió darabot adtak el világszerte, így nemcsak a világ legnagyobb darabszámban eladott mobiltelefonjai, de a legtöbb eladással bíró fogyasztói elektronikus készülékei is.

Érdekesség a gyártóval kapcsolatosan, hogy a Nokia soha nem gyártott 4-es sorozatszámmal kezdődő készüléket. A 4xxx szériát az ázsiai piacra való tekintettel hagyták ki, ott ugyanis a 4-es szám szerencsétlenséget jelent, így vélhetően az eladásokra is óriási befolyással lett volna.

A butatelefonok után az okostelefonok piacán is fontos szereplő volt a finn gyártó Symbian operációs rendszerének köszönhetően, ám az érintőkijelzős telefonok korszaka későn köszöntött be hozzájuk, lemaradtak az iPhone és az Android által diktált trendről. A Nokia a Windows Phone-ban látja a kitörési lehetőséget, ezért a szoros együttműködés a Microsoft-tal. A mobilrészleg felvásárlásával az utolsó jelentős európai mobiltelefon-gyártó szűnt meg – még, ha csak papíron is.