Manapság, ha mobiltelefonra gondolunk, leginkább egy jó nagydarab, lapos, érintőkijelzős valami jut eszünkbe, amin valamilyen modern operációs rendszer fut, és tele tudjuk pakolni alkalmazásokkal, zenével, miegymással.

Bármilyen egyértelmű legyen is számunkra ez a definíció, és tűnjön akármilyen egyszerűnek és magától értetődőnek egy okostelefon kezelése, nincs ezzel mindenki így. A nagy gyártók jellemzően teljesen megfeledkeznek az idősekről, akik számára gyakran még a billentyűzet feloldása is kihívás, nemhogy egy bonyolult rendszer kezelése.

Ennek nyilván az az oka, hogy az idős felhasználók igényei sokkal visszafogottabbak, ezért nem lehet nekik drága készülékeket gyártani, így nyereség sem nagyon van rajtuk. Azért nem mindenki hanyagolja el őket sem, most egy jó ellenpélda járt nálunk.

Franciaországból jön a nagyifon

Amikor szóltak a Notebook GSM-es srácok, hogy adnának tesztelésre egy Alcatel nagyifont, egyből beugrott a régen óriási népszerűségnek örvendő One Touch Easy, ami neve ellenére nem érintőkijelzővel, hanem kihúzható antennával maradt meg emlékeimben. Éppen ezért egy vaskos, végletekig lebutított, monokróm kijelzővel szerelt készülékre számítottam, aminek saját telefonkönyve sincs.

Közel sem ez lapult a dobozban, helyette egy szolidan sötét színű, jól kézbeillő, meglepően vékony, de kellően nagy Alcatel 2000 került elő. Külsőre, a játékos méretarányokat leszámítva, még elegánsnak is mondható.

Ezt az eleganciát töri meg kissé a telefon leglényegesebb tulajdonsága, az óriási gombok. Ez az egyik fő jellemző, amitől nagyifon lesz egy nagyifon, ugyanis az idősek jellemzően nehezen boldogulnak az apró gombokkal, esetleg többet is megnyomnak egyszerre, ezért nekik áldás a nagyméretű klaviatúra.

Némileg ellentmond a hasznosságnak, hogy a fel/le nyilakat egy gombra tették, ezért kicsit vastagabb ujjakkal ezeket néha el lehet téveszteni, minden egyéb billentyű jól látható, nagy betűmérettel feliratozott. Szintén segítség a készülék jobb oldalán található csúszka is, ami a billentyűzet lezárója: nem kell menü-csillaggal, vagy hosszan nyomott gombokkal vesződni – ha felhúzzuk, használható a billentyűzet, ha le, akkor meg le van zárva.

Vész esetén megnyomni

Ezen kívül a telefon bal oldalán található a hangerő-beállító billentyű, és a töltéshez is használható microUSB aljzat, a tetején az elemlámpaként működő óriási LED, és egy jack dugasz, amibe fülhallgatót passzíthatunk.

Nagyon virít az Alcatel 2000 hátlapján a piros, szív ikonnal díszített gomb: ez is egy különleges funkció, a segélyhívó. Ezt hosszan nyomva előre beállítható SOS üzenetet küld a készülék a megadott telefonszámokra, ugyanakkor segélyhívást indít és vészjelző hangot ad ki – mindezt az első hívásfogadásig, vagy segélyhívó gomb újbóli megnyomásáig. Tipikusan olyan funkcióról van szó, ami létszükséglet lehet, de remélhetőleg sosem kell használni.

A telefont bekapcsolva ért az első igazi meglepetés: színes kijelzője van, ráadásul jó minőségű. Nem nagy, de a mostanában nagyon menő pixelsűrűség teljesen rendben van, egyáltalán nem kelti az olcsótelefon hatást, sokkal inkább minőségérzetet ad.

Minimalista segéd

A menü igencsak sovány, de nem szegényes, hiszen, ha szem előtt tartjuk a célcsoportot, akkor igazán nincs szükség sok funkcióra. A 200 férőhelyes telefonkönyvön és az üzenetkezelőn kívül kapunk egy számológépet, ébresztőt, naptárt, a telefon beállításait és egy FM rádiót.

Ez utóbbit külön is érdemes kiemelni, két okból is. Egyrészt manapság minden egyes modern készülékről lehagyják, és, még ha van is ilyen funkció, csak akkor hajlandó működni, ha fülhallgatót csatlakoztatunk a telefonhoz – ez most nem így van, az Alcatel megoldotta, hogy füles nélkül is lehessen rádiózni.

A telefonnak annyi mindenképp felróható, hogy a menü logikátlanul van elrendezve, hiszen a rádióé a legelső ikon, miközben sokkal logikusabb lenne a névjegyzék. Ugyanakkor a főmenüről a nyilakat megnyomva a hívásnaplóba jutunk, itt is célszerűbb lenne egyből a névjegyeket elérni. Ezeket leszámítva a kezelése pofonegyszerű, még a legkonzervatívabb nagyit is könnyen meg lehet tanítani az alapvető dolgokra.

Erre várt a nagymamád

Az akkumulátor pontos üzemideje több naposra tehető, amihez hozzájárul az alacsony fogyasztású képernyő, és az a tény, hogy az átlagos, idős felhasználó nem fog kétpercenként Facebookot nézni, meg Youtube videókat küldözgetni. Ha mégis techmániás nagyink van, akkor amúgy is magának választ telefont, több napi fórumozás után.

Összességében véve az Alcatel 2000 igencsak kellemes csalódás volt: nem csúnya, nem vastag, nem monokróm, minden alapfunkciót tud, számítógépről frissíthető, és minden beállítható előre, így a nagyinak csak használnia kell.

E mellett az a tény sem elhanyagolható, hogy baráti áron érkezik, csak nevében kétezres: a Notebook GSM-nél például már 169 lejért dobják utánunk. Ennyiért még második telefonnak sem rossz, azokra az esetekre, ha több napig megyünk áram nélküli helyre, vagy esetleg fesztiválra, ahol nagyobb a lopás veszélye.