Itthon » Gazdaság

Urbana Rt. – bizonytalan vagy biztos jövő?

Megszűnik a távfűtés állami támogatása, a hazai gáz és a távhőszolgáltatás ára jövő évtől az egekbe szökhet, országszerte kitört a leválási pánik. De mi a helyzet Székelyudvarhelyen?

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
inku23

Felnőtteknek belépni tilos!

A konyha minimál, a terasz olaszos, a lift pedig román....
DSC 3550 a

Minden, amit a sertéspestisről tudni kell

Hogyan terjed, mik a tünetei, miért veszélyes és mit...
Villany2

Nem lesz villany egy udvarhelyszéki településen

A villanyt csütörtökön reggel veszik el. Kattints és...

Itthon_Gazdasag/urbana0606
Itthon_Gazdasag/urbana0606
szerkesztoÍRTA: LÁZÁR EMESE
2011. június 06., 16:21
0 hozzászólás. 

Érdemes-e az önkormányzatnak fenntartani, további pályázati pénzeket pumpálni az udvarhelyi távhőrendszer felújításába? A 8 000-ből mindössze 2 775-en maradtak a rendszeren, és a szám apad, hiszen májusban már 70 leválási kérést nyújtottak be a szolgáltatóhoz. De megéri-e leválni, vagy bízzunk a jelenleginél olcsóbbnak, jobbnak beígért biomasszás jövőben? A távhőszolgáltató Urbana Rt. igazgatójával, Ráduly Mihállyal beszélgettünk.

Itthon_Gazdasag/urbana0606

Igazgató úr, az Urbana Rt. éves közgyűlésén felmerült és a hírek szerint parázs vitát váltott ki a kérdés: mi lesz az udvarhelyi távhőszolgáltatás sorsa? Érdemes-e további pénzeket belefektetni a rendszerbe, hiszen az egykor 8 000-ből ma már mindössze 2 775 családot szolgál ki.

A tanácsosok és a polgármester jelenlétében megtartott éves közgyűlés fő témája a tavalyi költségvetés elfogadása volt, de nyilván a beszélgetés során felmerült és vitát váltott ki a távhőszolgáltatás további sorsa is. Mi ismertettük a stratégiánkat, a további terveket és elképzeléseket, ezekkel kapcsolatosan voltak pro és kontra vélemények. Egyesek a további fejlesztések, beruházások mellett érveltek mások pedig a mostani rendszer felszámolását szorgalmazták.

Konkrét döntés született?

Ez nem az a fórum volt, ahol ilyen kérdésben döntést lehet hozni, de jelen állás az, hogy az önkormányzat a rendszer működtetését támogatja. Jelenleg is folyik a felújítás, távlatilag pedig a város vezetése további komoly összegű beruházásokat is tervez. Az Urbana Rt. a saját bevételéből szintén befektet a modernizálásba és finanszírozza a kisebb értékű munkákat.

Milyen munkákról van szó?

Például tavaly elkezdtük a melegvíz visszaforgató hálózat a kiépítését és vannak lakónegyedek ahol ez már elkészült és bevált. Jelenleg a Tábor-lakótelepen történt meg a rendszer teljes felújítása: kicseréltük a vezetékeket, a lépcsőházakba beszereltük a meleg vizet előállító hőmodulokat, a kazánházat is felújítottuk és így minimálisra csökkentettük a hőveszteséget.

Ez azt jelenti, hogy ebben a városrészben szinte tökéletesen, a lehető legoptimálisabban és minimális veszteségekkel működik most a rendszer?

Igen, de mivel a lépcsőházakon belüli modernizálás csak nagyon kevés esetben történt meg, a negyvenéves csövek elavultak, eldugultak, ezért elég sokszor hívnak ki a helyszínre javítani. A szükséges karbantartást, javítást mi megoldjuk, de tulajdonképpen a lépcsőházakban és a lakásokban levő csövek kicserélése nem a mi, hanem a lakók feladata, így az ezzel járó költségek is őket terhelik. A rendszer csak akkor lenne teljesen hatékony, ha ez a lépcsőházon belüli felújítás mindenhol megtörténne.

A lakók költségeinek csökkentését szolgálta a vízszintes elosztásos rendszer, amelyet önök a távhőszolgáltatásról való leválás helyett, mint legjobb és legolcsóbb megoldást ajánlanak a lakóknak. Ilyen rendszert önök tavaly a Malom utca 20-as és a Virradat bejárat 4-es számú tömbházába szereltek be. Pontosan mit is jelent ez a vízszintes elosztás?

Tulajdonképpen a beruházás során a régi függőleges vezetékeket megszüntettük és helyette a lépcsőházba egy, minden lakáshoz elágazó vezetéket és gigakalória mérőt szereltünk be. Ez a közüzemek pénztárcáját terhelte, az ajtókig elvezetett vezetékre való rácsatlakozást, a lakásban levő fűtőtestekre a belső hőszabályzó csapok felszerelését a lakók oldották meg a saját költségükön. Természetesen, amennyiben a lakó kérte, mi ezt is a munkát is elvégeztük. A mi kedvezményes árajánlatunk egy kétszobás lakásra körülbelül 1 500, háromszobásra 1 700- 1 800 lej volt. A kedvezmény része volt a két éves részletben kifizethető gigakalória mérő is – ez havi 32 lejes kiadást jelent.

A rendszer legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi, hogy saját lakásában mindenki maga szabályozhassa a hőmérsékletet és annyit fizessen, amennyit az ajtó előtt felszerelt óra mutat. Gyakorlatilag ugyanazt biztosítja, mint egy saját kazán. A statisztikai adatokból látszik, hogy a téli szezonban a lakóknak mindenképpen megérte, mert a fűtésköltségek jelentősen, volt, hogy kevesebb, mint felére is lecsökkentek.

Tehát az önök álláspontja az, hogy a vízszintes elosztásos rendszerre való áttérés és nem a leválás a jövedelmezőbb?

Mindenképpen. Végeztünk egy összehasonlítást, hogy mennyibe kerül jelenleg és mennyi idő alatt térül meg az egyéni fűtésrendszer és mennyi a vízszintes elosztásos rendszerre való áttérés költsége. A számítások is alátámasztják azt, hogy ez a vízszintes elosztás jóval olcsóbb, mint az egyéni megoldás. Ez utóbbi, beleszámolva, a rendszerről való leválást, az engedélyeztetést, a tervrajz elkészítését, a gázkazánt jelenleg 6 000 lejbe kerül.

Ugyanakkor, figyelembe véve a kiadások megtérülési idejét, az éves ellenőrzések díját, a karbantartást, a kazán által elfogyasztott villamos energia árát, és a gázkazán 90 százalékos hatásfokát, egy gigakalória hőmennyiség előállítása egyéni hőközpont esetén 285 lej, szemben a 240 lejes lakossági árral. Tehát ha valaki reálisan kiszámolja, hogy mennyibe kerül a leválás, akkor rájön, hogy a lakásfűtésére a legolcsóbb és hosszú távon a legjobb megoldást nem a saját hőközpont beszereltetése, hanem a lépcsőházi vízszintes elosztás jelenti.

Itthon_Gazdasag/urbana0606

A gáz ára jelen pillanatban viszont 180 lej/Gcal, ez kevesebb, mint a 240 lejes távhő, de a gázár liberalizációja és az, hogy idéntől megszűnik a hőenergia lakossági árának az állami támogatása, óriási költségnövekedést jelenthet.

Tudni kell, hogy a hőenergia ára kétszintű: termelési és lakossági árat különböztetünk meg. A termelési ár Udvarhelyen jelenleg 378 lej/gigakalória, a lakossági ár 240 lej/gigakalória – a kettő közötti különbség állami és önkormányzati támogatásból tevődik össze. Az állami támogatás a törvények értelmében a felhasznált üzemanyag árának maximum 45 százalékáig terjedhet, a helyi pedig legkevesebb 10 százaléka kell legyen a gigakalória árának. Az állami támogatás összege Udvarhelyen jelenleg 93,50 lej, az önkormányzati támogatás értéke pedig 45,10 lej.

Tavaly tavasszal ugyanez az információ keringett a hőenergia állami támogatásának megszűnésével kapcsolatosan. Az idén ismét beharangozták, most már a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezményre hivatkozva jelentették be, hogy a szubvenció megszűnik, illetve átalakul egy olyan támogatássá, amelyet a rászorulók kapnak meg. A valóság viszont az, hogy az állami és a helyi támogatásra vonatkozó törvények még érvényben vannak, nem változtak és a támogatást sem lehet egyik napról a másikra megvonni.

Ez még nem garancia, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy a törvények egyik napról a másikra is megváltozhatnak.

Nézze, azt a politikusok is tudják, hogy ezt a törvényt egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni és vegyük figyelembe azt is, hogy jövőben választások lesznek, tehát nem lehet eldobni a sulykot, hiszen országos szinten majdnem kétmillió lakás van a távhőszolgáltatáson. Az elképzelés az, hogy az állami támogatás megszűnésével egy időben növelik a fűtéstámogatás összegét, és a jelenlegi 450 lejes fejenkénti jövedelemhatárt 850-re emelik.

A mostani jövedelmek alapján nagyon kevés az a család, amely ebbe a keretbe ne férne bele. Ha ez így lesz, akkor azt mondom, hogy nincs ok pánikra azért, hogy télen ne tudnák az emberek kifizetni a költségeket.

Reméljük, hogy az optimizmusa reális. A valóságban azonban már beindult a leválási hullám. Igaz a híresztelés miszerint Udvarhelyen is pánikhangulat van és akárcsak 2006-2007-ben, most is tömegesen válnak le az emberek a távhőszolgáltatásról?

A tavalyi időszakhoz viszonyítva valóban megnőtt a leválási kérések száma, de pánikról nem beszélhetünk. Tavaly kevesebb, mint 100 kérést iktattunk, ebből 45-50-et májusban. Most körülbelül 70-nél tartunk.

stories_Emese/Itthon/Kozelet/biomassza1410

Bunta Levente a biomasszás kazán indításakor

Ez azért jelentősen több, és ez a szám az augusztusi határidőig még megsokszorozódhat, ebben az ütemben akár kérdésessé is válhat a távhőszolgáltatás sorsa. Ön szerint még sincs aggodalomra ok. Megindokolná miért?

A tapasztalat az, hogy mivel leválási kérést a fűtésszezon ideje alatt a törvény értelmében nem fogadhatunk el, mindig az első hónapban a legtöbb a kérés. A legnagyobb leválási hullám 2006-2007-ben volt, amikor összesen 1 020-an váltak le. A következő évben már csak 150-en, tavalyelőtt 75-en, tavaly pedig kereken 100-an. Idén tavalyhoz viszonyítva a valóban többen, nyújtottak be kérést, de ha ez a mostani 70 megduplázódik, akkor sincs veszélyben a rendszer.

Legyünk pesszimistábbak. Tételezzük fel, hogy ön elszámolta magát és 300-an, vagy netán 500-an intenek búcsút az Urbananak. Ebben az esetben sem lesz veszélyben a rendszer? Kifizetődő lesz még a működtetése?

Amennyiben számottevő leválás lesz, akkor kevesebb gigakalóriát fogunk termelni, viszont a hálózat hőleadása ugyanakkora marad, tehát az egy gigakalóriára eső hőveszteség növekszik és ez automatikusan a gigakalória árának növekedését jelenti. Ezt az új árat természetesen a szakhatóság állapítja meg és az önkormányzat hagyja jóvá.

Magyarán a leválások száma egyenlő a drágulással, tehát a szolgáltatásért még az ideinél is többet fognak fizetni a lakók. Ez egyáltalán nem biztató, hiszen, annak ellenére, hogy önök olcsóbb szolgáltatást ígértek az elmúlt fűtésszezonban egy lakás fűtésének átlagos ára ebben a szezonban 1 266,32 lejre nőtt, szemben az önök kimutatásai szerinti 2009-2010-es szezon 1 001, 51 lejes árával. Ez az árnövekedés a hőenergia és az áfa növekedésének eredménye, de a drágulás szomorú következménye, hogy a közköltséget a lakók nagyon nehezen tudták lepengetni és az elmaradások miatt a Sziget lakótelepen nemrég „levágták" a gázt.

Igen, de nem kell ezt a helyzetet olyan drasztikusan venni, mert ha mondjuk a mostani 2 770-ből leválnak 100-150-en, akkor ez csak párszázalékos drágulást fog jelenteni. Ami a szolgáltatást illeti, az elmúlt években a modernizálásoknak köszönhetően érezhetően javult a meleg víz és a lakásfűtés minősége.

Ennek ellenére aki levált mégsem csatlakozott vissza a rendszerre. A szolgáltatás ára is emelkedett a fenti okok miatt. A kilátásokat figyelembe véve mondhatjuk, hogy ennél olcsóbb, jobb nem lesz?

Nem egészen, mert ezen lehet javítani, például a költségek arányos elosztásával. Az elmúlt évek alatt sokszor hangoztattam a médiában is azt az álláspontomat, hogy a szolgáltatott hőenergiát az fizesse meg, aki használja. A felmérések alapján tudjuk, hogy a lakások nagy százalékában a hőenergia 15-20 százalékát leadó vezetékek, csövek nincsenek leszigetelve. A közös felületek miatt a szolgáltatásból az is részesül, aki már levált, annyi különbséggel, hogy ezért a hőért nem fizet. Holott a törvény értelmében az épület közös lakás és vannak ezzel járó kötelezettségek.

Akik leváltak, azok is a távhőszolgáltatással együtt vásárolták meg a lakást és a közös teherviselés rájuk is vonatkozik. Van lakó, aki a régi fűtőtestet egy újabbra cserélte és ezzel másfélszer, kétszer akkora hőenergiát von el a rendszertől, mint az, aki a régivel fűt. Ezért nem igazságos és arányos az a típusú árszámítás, hogy a lépcsőházba beérkező hőenergiát elosztják a lakások négyzetméter-számával.

stories_Szasza

Kazánház a Tábor lakótelepen

Mi a megoldás?

A mintegy 8 000 lakásban az ellenőrzést, felmérést nem tudjuk elvégezni, de ajánlottuk a lakószövetségeknek, hogy besegítünk és a költségek arányos elosztásának kiszámítását is ingyen elvégezzük.

A távhőrendszer modernizálásába, a szolgáltatás minőségének javításába az utóbbi években tetemes összeget fektetett be az önkormányzat. Megépült a biomasszás kazán, a Táborban felszerelték a napkollektorokat, mondván, hogy olcsóbb lesz a szolgáltatás. Ám a számok nem ezt mutatják.

Ez tévedés, mert nem azt kell nézni, hogy mennyi a gigakalória ára, hanem azt, hogy mennyi a leszámlázott összeg. Volt egy időszak, amikor kisebb árral többet számláztak – ez összértékben többet jelentett. Ha megnézzük a statisztikát, akkor jól látszik, hogy 2006-2007-ben, amikor október, november sőt december elején sem volt még fűtés a Tábor negyedben, egy lakás fűtésére átlagosan 5,58 gigakalória volt szükség.

Ez a 2007-2008-as teljes szezonban 6,78 Gcal volt, 2008-2009-ben, amikor csökkentettük a veszteségeket, ez a mennyiség 5,09-re esett vissza 2009 - 2010-ben pedig 5 06-ra. Idén egy lakás fűtésére átlagban 5,27 gigakalória volt leszámlázva. Ez azért volt több, mert a fűtésidény hosszabb volt, mint tavaly.

A biomasszás kazán üzembe helyezésével mennyi volt a megtakarítás?

Körülbelül 100 000 lej, tehát ha ezt a hőt gázzal állítottuk volna elő, akkor ennyivel került volna többe. Hozzáteszem, hogy a gázár ebben a szezonban 300 000 lejjel került többe, mint tavaly és a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezmény tartalmazza a gáz árának a liberalizálását, illetve a hazai gáz exportjának a felszabadítását 2012 januárjától. Ennek következtében a szakhatóság a gáz lakossági árat meg fogja növelni. Hogy milyen mértékben, azt még nem tudni, de akár 60-70 százalékról is lehet szó. Azt mondom, hogy aki le akar válni a távfűtésről, az jól gondolja meg, mert a gázár is nagyon el fog futni és nem biztos, hogy a beruházás megtérül.

Gondolom, hogy a biomasszás kazán haszna itt fog majd igazán megmutatkozni. Az is tudott, hogy további modernizálás is szerepel az Urbana stratégiájában. A polgármesteri hivatal tavaly egy kogenerálásos, összetett rendszerű hőközpont megépítésére is tett le pályázatot. Miről van szó pontosan?

Az önkormányzat egy biomasszás hőközpont megépítésére pályázik, amelyet az Urbana Rt. udvarán építenek fel. A központ a vidékünkön levő erdőkből kitermelt fahulladékkal működne. Ez egy kogenerálásos rendszerű központ lesz, amely az egész város fűtését biztosító hőenergia mellett villamos energiát is elő fog állítani, azaz a megtermelt villamos energia a rendszer fenntartásán kívül biztosítani tudja úgymond ingyen a városi közvilágítást és a városi önkormányzat épületeinek az elektromos energia szükségletét is.

A terv szerint a hőközpontot egy vezetékes rendszer kapcsolja össze a jelenlegi kazánházakkal, amelyek hőelosztó központokká alakulnak át. A kazánházakban levő gázkazánok sem számolódnak fel, hanem tartalék berendezésekként fognak működni, így bármilyen műszaki meghibásodás esetén sem lesz gond a szolgáltatással.

Ez, amennyiben megvalósul a következő évben, jelentős költségcsökkenést is jelent majd? Egyszóval megéri a távhőrendszeren maradni?

Nekem az a véleményem, és ezt pontos számításokra alapozom, hogy mindenképpen. Amennyiben a hőközpont megépül, a hőenergia termelési árával vissza tudunk jönni a 240 lejre a mostani 378 -ról. Ez pedig körülbelül 30 százalékkal lesz olcsóbb, mint az egyéni hőközpontok által használt gáz ára. A szolgáltatás még akkor is olcsóbb lesz, ha a biomassza ára megemelkedik. Tehát ha ez a beruházás megvalósul, abszolút nem fogja megérni az egyéni hőközpontokat működtetni.

Meg vagyok győződve, hogy amennyiben a hőközpont működni fog, a leváltak egy, maximum két éven belül vissza fogna csatlakozni a távhőrendszerre és természetesen minél többen csatlakoznak vissza, annál olcsóbb lesz a szolgáltatás is. Én optimista vagyok és az optimizmusom mindenképpen a biomasszás hőközpontra, azaz a környezetbarát és olcsó megoldásra alapozom.


0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."