A Székely Támadt vár jövőjéről folyattak szakmai megbeszélést hétfőn délután a Haáz Rezső Múzeum Képtárában önkormányzati képviselők, civilek, történészek, illetve a vár rehabilitációs tervét elkészítő építészek, Guttmann Szabolcs és dr. Szekeres B. Gerő.

A vár jövőjével kapcsolatos szakmai konzultáció előzménye, hogy néhány héttel ezelőtt az önkormányzat határozatot fogadott el arról, hogy a múzeum adminisztrálásába kerülnek a várfalak.

Miklós Zoltán múzeumigazgató elmondta, hogy a délutáni megbeszélést megelőzően, hétfőn délelőtt a két építész előzetes megbeszélést folytatott a polgármesteri hivatal urbanisztikai szakosztályának munkatársaival, illetve önkormányzati képviselőkkel.

Norvég és európai alapokra helyeznék

Farkas György városmenedzser a megbeszélés elején elmondta, hogy a város nem rendelkezik akkora keretösszeggel, amiből a várat rehabilitálni lehetne, ezért pályázott kormánypénzekre, de még a tanulmányokhoz szükséges összeg (habár megnyerték) sem érkezett meg.

Ettől függetlenül a városvezetés eltökélt a vár jövőjét illetően. A megpályázandó összeg egyébként 2 millió euró, a teljes felújítás becsült költsége 8 millió euró lenne.

Mind az építészek, mind pedig a civilek és az önkormányzat a Norvég Alap és az Európai Operatív Program (2014-2018) pályázataiban reménykednek – ezekhez kellene úgy előkészíteni a várat, hogy a pályázatoknak valós esélyük lehessen.

Az udvarhelyi vár egy A-kategóriás műemlék, fantasztikus érték – hangsúlyozta dr. Szekeres B. Gerő, aki több vár (pl. a rozsnyói) felújítási tervét készítette el. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a vár omladozik, gyakorlatilag tragédia előtt áll és a sürgősségi beavatkozásokat nagyon hamar el kellene kezdeni.

Guttmann Szabolcs építész szintén ugyanezt erősítette meg: a feltöltött bástyák magukba szívják a nedvességet, minden télen tovább romlanak. Hozzátette, hogy amire a civil szférának, a lakosságnak van igénye, arra lesz pénz a város vezetése részéről.

„Ha aszfaltozásra van igény, akkor arra, ha a vár feljavítására lesz igény, akkor arra lesz pénz" és úgy véli, hogy vannak olyan sürgősségi munkák, amit szakszerűen, a helyi büdzséből finanszírozva, el hónapokon belül el lehetne végezni.

Ki kellene vágni a fákat

A sürgősségi javításokhoz hozzátartozna az, hogy a várfalra ráépített ólakat, fatartókat le kellene bontani, a falba gyökerezett fákat kivágni, és minden fa helyett hármat kellene ültetni, másutt. A várfal körül törvénytelenül építkeztek évek óta, a külső várfalra több helyen is ráépítettek.

Fontos lesz az, hogyan szólítják meg a vár körüli telek- és háztulajdonosokat, lakókat, mert a cél nem az, hogy onnan kitelepítsenek embereket, hanem az, hogy megértessék velük: házuk, telkük értékesebb, szebb lesz ebben a zónában, de bizonyos áldozatokat nekik is kell hozniuk ezért. Például azt, hogy az ún. „parazita" épületeket lebontják.

A következő időszakban az is fontos, hogy a lakókban tudatosodjon, hogy a vár megmentése számukra is jó lesz. Dr. Szekeres szavával élve „a rozsnyói vár felújításából még a tökmagárus is hasznot húzott".

A vár élhetőbbé tétele, a rendezvények, az állandó kiállítások mind hasznosak lesznek az ottaniak számára. Az is elhangzott a találkozón, hogy azt nem szabad megengedni, hogy a vár körüli területek ingatlanspekuláció alanyai legyenek, ugyanakkor ha mégis az lenne a szándék, hogy a házakat felvásárolja az önkormányzat, helyettük a Csereháton telket tudjon felajánlani.

Szavazatért telket adtak

Sófalvi András régész a vár érdekes szerkezetéről beszélt, többek közt arról, hogy a különböző járószintek azért vannak, mert egy dombra épült.

A régész kérésére Guttmann Szabolcs bemutatta a bástyák felújítási tervét. Több civil résztvevő azt is jelezte, jó lenne, hogy a felújítás előtt régészeti kutatás is legyen a vár bizonyos pontjain.

Az építészek is nagyszerű kezdeményezésnek tartották Balázs Attila fényképésznek (Civilek az Örökségért Mozgalom) azt az elképzelését, hogy a vár főbejáratát tegyék szabaddá, a sportpályát hozzák alacsonyabb szintre, így első lépésben már láthatóvá válna a várnak egy mutatós, szép része, amire már lehetne alapozni a közeljövőben.

Balázs szerint az egész bejárati részt ki lehetne bontani, szintre hozni. A fényképész, aki évek óta tanulmányozza, fotóival dokumentálja a várat, egy kalákát sem tart elképzelhetetlennek. Kitakarítani a bástyákat, levágni a növényzetet, de véleménye szerint politikai tőkét is lehet kovácsolni a vár felújításából.

Balázs ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a helyi politikai csatározások lényege az, hogy „ami a te sikered, az az én kudarcom", utalva arra, hogy a polgármester ki akarta költöztetni a várból az iskolát, de azt az ellenzék nem támogatta.

Erre mondta Szekeres, hogy tudomása szerint 1924-ben olyan embereknek adományozott telket a vár mellett az akkori városvezetőség, akiknek a szavazataira számított. „Az iskolai autonómia pedig a iskola falain belülre kellene korlátozódjon" – jegyezte meg Balázs Attila, amire Farkas György sokat sejtetően megjegyezte, hogy „azon dolgozunk, hogy a falakon kívül kerüljön".

Mindenki ügye

Elhangzott az is, hogy az iskola alagsora olyan állapotban van, hogy az már egészségügyi károsodást is okozhat a diákoknak – az alagsort belepte a salétromsav, le is zárták, de a salétrom a földszinti termekben is megjelent.

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy udvarhelyiként, lokálpatriótaként van jelen a találkozón, úgy vélte, hogy a város vezetésének határozott elképzelése kell legyen a várral, ne az iskola igazgatója mondja meg, hogy mit lehet és mit nem.

Mindenkivel le kell ülni megbeszélni a dolgokat, a lakókkal, az iskola tanáraival, a különböző társadalmi szegmensekkel.

A cél közös és adott: habár a rendszerváltás után több mint húsz évnek kellett eltelnie, hogy a Székely Támadt vár megmentrése elkezdődjön, úgy néz ki, hogy a következő években konkrétumok is lesznek. Ha addig össze nem omlik a vár.