A 13-16. század közötti időszakban épült, 2006 óta a világörökség egyetlen romániai magyar kincseként jegyzett székelyderzsi unitárius vártemplomnál aligha választhatott volna találóbb legendás helyszínt a Székelyföldi Legendárium című könyv megálmodója Fazakas Szabolcs, a hiánypótló kiadványt megjelentető Visus Kulturális Egyesület elnöke.

A szakmáját tekintve filmes operatőr Fazakas autóbusznyi sajtóst toborozott össze, így március 23-án, pénteken délután, a még nyomdaszagú könyv bemutatóján múlt és jelen találkozott pár órára a történelem során sokat látott erődtemplom falai közt.

A legendatérképtől a legendás könyvig

A gyűjtőmunka, a legendatérkép és a honlap elkészítése több éves csapatmunka volt. A nem csak lelkes gyűjtőket, adatközlőket, szakembereket igénylő nagyszabású és egyedülálló projekt megvalósítását határon innen és túl is sokan üdvözölték. Az elismerés azonban nem jelentette a megvalósuláshoz szükséges pénzforrás biztosítását is.

Fazakas és csapata optimizmusát és kitartását dicséri, hogy a legendás álmot nem adták fel, sőt, továbbálmodták. A Márton Erika székelyudvarhelyi képzőművész által hangulatosan megrajzolt, Cseke Tímea és János Levente grafikusok által digitalizált, igényesen kivitelezett, nem csak gyermek, de felnőtt szemnek is kedves mesés figurákkal ékes térképet 2010-ben sikerült megjelentetni.

A Legendárium története szempontjából mérföldkőnek számított a márkanév megszerzése – a 2011 őszén jogilag is hivatalosan levédett név garancia és védi az egyedülálló legendás projektet a koppintásoktól.

A Székelyföldi Legendárium időközben egyfajta mozgalommá is alakult – a projekt népszerűsítésére befektetett, rengeteg munkát, időt, és nem utolsó sorban pénzt is megkövetelő marketing meghozta gyümölcsét.

Összerakták, mint egy kirakós képet

Annak ötlete, hogy a térképen illusztrált és a honlapon böngészhető érdekes, mesés történetek könyv alakban is megjelenjenek, már a térkép megjelenése előtt megfogalmazódott, de ez sem ment egyik napról a másikra. A 10 000 példányszámban kinyomtatott, 155 legendát, mondát tartalmazó, román és magyar nyelven is megjelentetett legendatérképről ismert figurákkal illusztrált könyv megjelenését másfél éves, nem csak szerkesztést, de komoly kutatómunkát is igénylő munka előzte meg.

A kulisszatitkokról még a könyv bemutatóját megelőzően kérdeztük az eseményt már Ciprusról üdvözlő Kudelász Nóbel írót, a könyv szerkesztőjét.

„A felkérés Fazakas részéről, hogy egységesítse a nyelvezetet, és olvasmányossá tegye a székelyföldi legendákat tavaly márciusban érkezett. Akkor 133 monda és legenda volt a tarsolyban, ez végül 155-re gyarapodott. Az elsődleges feladatom az volt, hogy ezeket a szövegeket elolvassam és átdolgozzam, de úgy, hogy a lényeg ne csorbuljon " – mondta Nóbel.

Hozzátette, a munka nehezét nem a szöveg közérthetővé, olvasmányossá és minél egyszerűbbé gyúrása, nemcsak a kevésbé ismert tájszavak, kifejezések kibányászása jelentette számára, hanem a dokumentálódás.

Az egyes helyszínek beazonosítását, az eseményeknek egy bizonyos történelmi korban való elhelyezését alaposan megnehezítette, hogy sok, a legendákban, mondákban szereplő műemlék, vár és várrom, de akár helyszín is nyomtalanul eltűnt az időben.

A könyv végén feltüntetett bibliográfiában megjelölt forrásmunkák, köztük Orbán Balázs Székelyföld leírása és Benedek Elek könyvei támpontot jelentettek, de sok esetben csak a szájhagyomány hitelességére lehet alapozni.

Székelyföld – az egy négyzetméteren található legtöbb legenda hazája

A március 23-i, székelyderzsi könyvbemutatón nem csak Fazakas Szabolcs volt jelen, de a legendás könyv csapatából Tófalvi Beáta projekt asszisztens, valamint a színes grafikákért és a külső-belső dizájnért felelős Pálfi Csaba számítógépes tervező is elkísérte.

A bemutatót szervezők érdeme, hogy emlékezetes és igazi legendás hangulatot teremtettek. Fazakas már a Patkóban Legendáriumos házicsokival lepte meg az összegyűlteket és előkerült az oroszhegyi szilvapálinka is, igaz ebből csak módjával fogyasztottak a meghívottak. Annál többet viszont a bástyában gyertyafénynél felszolgált székelyerzsi híres szalonnából.

Az Udvarhelytől 21 kilométerre fekvő Székelyderzsben ragyogó napsütés fogadta és a lelkész asszony üdvözölte a csapatot, akiknek Dénes Éva-Márta tartott egy rövid, de velős helytörténeti ismertetőt.

Rajzfilm lesz a „minden jó, vége jó" folytatás

A könyvből tízezer példány látott napvilágot az Infopress Group nyomdában, de „ha elfogy, hál'Istennek papír van, nyomda van, jó szakemberek vannak, folytatjuk" – bizakodott a könyv megálmodója.

A jövőről szólva Fazakas elmondta: elkészült az Orbán Ferenc muzsikájával aláfestett animációs werkfilm és dolgoznak Kósza Arnolddal az animációs filmen is.

„Remélem, hogy egy éven belül a tatárjárásos történeteket feldolgozó, egységes, egyestés animációs filmet is be tudjuk mutatni. Idézőjelben mondom, hogy Asterix és Obelix stílusban lesz: csalafinták voltak a székelyek, nekünk is megvannak a legjobb sztorijaink, amelyeket ki tudunk vinni a nemzetközi tévés piacra is" – mondta Fazakas.