Legutóbb a második forduló lejárta után jelentkeztünk élménybeszámolóval, akkor éppen egy nyert meccs után büszkén meséltük, hogyan alakulnak a pontjaink a Septimia Tavaszi Bowling Ligában.

Azóta történt egy s más, többek között lejárt két forduló, voltak halasztott meccsek, óriási számok, nagy remények és visszaesés a realitás talajára – de vegyük sorban.

Mindent elsöprő győzelmek

Az amatőr bajnokság harmadik fordulója igencsak egyértelmű győzelmeket hozott, legalábbis ami a pontszámokat illeti. Az A csoportban az Elektro–Sokk 5–0-ra verte a Sédát, a különbség több mint 500 fa volt: ezt azért meg kell jegyezni, hogy a legutóbbi kiíráshoz képest sokat fejlődött az utóbbi csapat, és igencsak fajsúlyos csapatokkal került egy a csoportba.

A Caparol–Multi Strike összecsapása igazi titánok harca volt: bár az előbbiek 4–1-re vitték a meccset, a ledöntött fák számát nézve már közel sem ennyire egyértelmű a két csapat közti különbség: 1884–1823 az arány.

A B csoportban a Bumeráng 5–0-al győzedelmeskedett a 4 FUN felett, a Soóska–Ver-Zár csata eredménye ugyanez volt: mindkét meccsben nagy volt a különbség a csapatok teljesítménye között, közel 300 fa.

A Kékfrankos ekkor az Alkainstalnak mutatta meg, milyen, amikor nem marad talpon egy bábu sem, ők is 5–0-ra nyertek. Jóval szorosabb volt a halasztás után lejátszott Les Miserables–uh.ro meccs: a végeredmény 4–1 lett, de a csapatok végig fej-fej mellett haladtak. Az első játékban csupán kettő, és a harmadikban hat fán múlt a győztes kiléte. Ettől függetlenül az érdem vitathatatlan, gratulálunk a Les Miserables-nak.

Ilyen nincs!

És mégis van: a harmadik és negyedik forduló közti szünetben edzeni ment csapatunk, és olyan történt, amire – legalábbis egyelőre – senki sem számított: Józsa Csongor 228 pontot gurított, ezzel a heti dicsőségtáblára is felkerült. A másik pályán épp a Kékfrankos brigádja gyakorolt: a többszörös bajnokcsapat folyamatosan lelkesített, Csonginak csak a gratulációkat kellett fogadnia.

Ekkor kezdődött el a számolgatás: a számunka hihetetlen eredményt saját eddigi legjobbjainkkal kezdtük el kombinálni, és már-már elhittük, hogy nemcsak pontot hozhatunk el a Kékfrankostól, de akár le is győzhetjük az egyértelmű csoportelsőt.

Aztán jött a negyedik forduló, és a bajnokok elleni visszavágó lerántott a valóság talajára: 5–0-ra győzött a bajnok, és mi 1425 ponttal az utóbbi idők egyik leggyengébb teljesítményét nyújtottuk. De egy valamire biztosan jó volt ez a vereség: még egyszer megtanultuk, hogy ez a bajnokság nem arról szól, hogy matekezzünk, vagy taktikázzunk, és szelektáljuk, hogy ki játszik, hanem arról, hogy minél jobban érezzük magunkat, és a sport szeretete mellett a társasági élményt is kiélvezzük.

Ezt a szemléletet egyébként úgy tűnik, másokra is sikerült ráaggatni: az edzések alatt egyre több új arc jelenik meg, és vannak, akik a következő bajnokságra már neveznének is.

A negyedik fordulóban csoportunk másik meccsét, a Les Miserables–Alkainstal csatát egyelőre elhalasztották, az A-ban a Multi-Strike 5–0-ra győzött a Séda ellen, míg az Elektro-Sokk kevéssel maradt alul a Caparol ellenében, 3–2 lett a vége.

A B-ben a Ver-Zár 5 pontot hozott el a 4 FUN-tól, míg a Soóska-Bumeráng meccse 4–1-es végeredménnyel zárult az előbbi javára.

Az ötödik forduló mérkőzéseit a héten játsszák a csapatok, jövő héten pedig az is eldől, melyik csoportból melyik csapatok jutnak tovább a döntőbe. De mi már nem számolgatunk, csak gurigázunk, hiszen egyre jobban érezzük a „részvétel a fontos" mondás igazát.