Az a szokásos ide-oda futkorászós napom volt, amikor megszólalt a mobilom. A kollégám hív, hogy van neki egy motoros barátja, aki másnap este indul a világ egyik legnehezebb versenyén. Tovább nem is kell folytassa, egyből csillan a szemem, meg is beszéljük a másnap délelőtti találkát. Amikor a szerkesztőségbe érkezem, már nagyban megy a beszélgetés az iratkozás, utazás bonyodalmairól. Ő Kovács Ervin Zsolt, ismertebb nevén Zsoci. Egy oroszhegyi srác, aki most készül feladni a leckét a világ legjobb extrém endurósainak. A motorozás tőlem sem áll messze, így a szokásos interjúalany puhítás elmarad és alig egy perc után már lóerőkről és köbcentikről beszélgetünk.

Furdalt a kíváncsiság, hogyan kerül egy oroszhegyi srác a környékbeli domboktól a világ egyik legrangosabb versenyére? Amikor rákérdezek, Zsoci elmosolyodva kezd turkálni az emlékei közt. "Talán 1995-re nyúlik vissza, amikor egy 125 cm3 gépezettel kezdtem" – meséli Zsoci. Akkor még leginkább munkaeszköz volt, eljutni A pontból B be. Aztán kisebb kihagyás következett, majd 2003-ban megvettem első utcai endurómat, amit természetesen terepen használtam. Majd az első igazi krosszmotoromhoz 2005-ben jutottam hozzá.

Leginkább a barátaimmal motorozgattunk a környéken, ők kezdtek felfigyelni arra, hogy egyre jobban megyek. Elhívtak egy motorversenyre, ugyanis ők ekkor már amatőr szinten versenyeztek. Emlékeszem Kolozsváron volt a verseny, életem első krossz endúró versenye, amit sikerült megnyernem. Akkor fertőződtem meg igazán. A sikerélmény akkora lökést adott, hogy azóta is folyamatosan versenyekre járok.

K.B.: A versenyzések során milyen eredményeket értél el?

Zsoci: 2007-ben kipróbáltam magamat a motokrosszban, abban az évben országos bajnok lettem amatőr kategóriában. Ezután felfigyelt rám egy francia motorversenyző, Patrick Boasy. Azóta is a főtámogatóm, és a motoros karrierem egyengetője. Talán a stílusom fogta meg őt, de a biztatására elkezdtem endurózni. Ez ahhoz vezetett, hogy két év alatt egyszer voltam enduró krossz bajnok és kétszer enduró országos bajnok. Ezzel párhuzamosan indultam a Kelet-Európa bajnokságban, ahol szintén mindkét évben aranyérmes lettem. Idén sikerült kijutnom az Európa Bajnokságra, ahonnan az első tíz megy a világbajnokságra. Itt 14.-ként sikerült befejeznem a versenyt, Romániából az első vagyok, aki idáig eljutott.

K.B.: Mi a következő lépés?

Zsoci: Most egy régi álmomat váltom valóra, este indulok az Ezerbergrodeo extrém enduró bajnokságra. Idén először számít bele a világbajnokságba, de most nekem nem a pontok a fontosak. Régi vágyam, hogy részt vehessek ezen a versenyen, így is két verseny közé kellett beszúrnom, ha ott akarok lenni. Erre a találkozóra bárki benevezhet, ha idejében jelentkezik, ugyanis 2000 versenyző a limit. A verseny sikerességét elárulja, hogy a barátaim a tavalyi verseny után három nappal jelentkeztek a mostanira és már csak az ezerszázadik rajtszám körülit kapták. Én akkor nem iratkoztam velük, de később meghívást kaptam a versenyre így a fenntartott számokból a 76-ost kaptam. Ez azért is fontos, mert számok szerint van a rajt is, így ha mondjuk ezer versenyző már elnyomja a pályát előtted, sokkal nehezebb dolgod lesz.

Szóval a kétezer versenyzőből ez első két napi kvalifikálás után vasárnapra marad 500 versenyző. Ekkor kezdődik az igazi verseny. Ebben az ötszáz versenyzőben rendszerint a világ legjobbjai vannak. A verseny egy ércbányában zajlik, ahol körülbelül 30 kilométert kell megtenni 4 óra alatt. Tavaly mindössze 9 versenyzőnek sikerült időn belül teljesíteni.

Motorozás közben.

K.B.: Akkor ez embertpróbáló megmérettetés lesz. Hogy készültél a versenyre?

Zsoci: Hatalmas a fizikai igénybevétel, annyit nem lehet edzeni, hogy azt mondhasd, minden rendben. Fontos, hogy fejben mennyire tud ott lenni az ember. A rengeteg motorozás mellett rendszeresen tekerek a bringámmal és szaladok. Az igazi készülést a versenyek jelentik. Szinte egyik versenyről a másikra megyek, így ezek jó felkészülést nyújtanak. Mint már említettem, ezt is két verseny közé szúrtam be, így ha hazaértem egy napom van pihenni és indulok Makedóniába a Kelet-Európai bajnokságra.

K.B.: Itt már címvédőként versenyzel?

Zsoci: Igen, már másodszor. Mivel tavalyelőtt nyertem meg először, tavaly már megvédtem és természetesen idén is ezt szeretném. Az idei nagyon fontos lenne, mert ha sorozatban harmadjára is megnyerem, akkor megkapom a sportnyugdíjat. Ez nem volna rossz, mert nehéz a versenyzés mellett munkahelyet kialakítani.

K.B.: Miből tudod fedezni a kiadásidat, illetve amikor nem versenyző vagy mivel foglalkozol? Milyen Zsoci a hétköznapi ember?

Zsoci: A versenyeimet és a felszerelésemet a Partick Motor támogatja, különben nem engedhetném meg magamnak a versenyzést. Jelenlegi motorom 6000 euróba került és máris ráköltöttünk még hármat. De így is a versenytársaimmal szemben a leggyengébb motorok közé tartozik. Amikor nem motorozok édesapámmal közösen vezetjük a családi vállalkozást, amibe most nagy segítségként öcsém is bekapcsolódott.

K.B.: Barátnő?

Zsoci: Minden időmet felemészti a munka és a motorozás, így magánéletem nem nagyon van. Voltak ugyan párkapcsolataim, de ezek sajnos a motorozás áldozatai lettek. Még nem találtam meg azt a társat, aki el tudja viselni az életvitelem, aki elfogad engem is és a motorozást.

K.B.: Kicsikét kanyarodjunk vissza a hétvégi versenyedre. Az eddigi teljesítményeid alapján, elég esélyes versenyző vagy. Mire számítasz? Milyen elképzeléssel indulsz neki?

Zsoci: Először a kvalifikáláson szeretnék jól teljesíteni, hogy a vasárnapi rajton az első négy sorból indulhassak. Ez azt jelenti, hogy a 2000 versenyzőből az első 200-ban kell lennem. Aztán ha ez megvan, akkor a cél természetesen teljesíteni a távot a megadott négy órán belül. Az extrém endurózás az erősségem, ez egész jól megy nekem, 3 éve folyamatosan edzek. Egyedüli hátrány, hogy először vagyok ezen a versenyen, így nincs tapasztalatom, és a pálya is teljesen ismeretlen lesz számomra. De ettől eltekintve teljesen optimistán állok a dolgokhoz.

K.B.: Valamit szeretnél üzenni?

Zsoci: Igen, mindenképp meg szeretném köszönni a barátaimnak, hogy mellettem vannak és természetesen az anyagi támogatást is hogy eljuthassak a versenyre. Fő támogatómnak az Patrick Motor-nak, hogy biztosítja felszerelésem és segít a felkészülésekben. És természetesen köszönöm az UH.ro-nak is a támogatását, hogy kijuthatok erre a versenyre.

Zsoci a nyeregben.