Több szempontból is érdekes meccs volt a csütörtök esti, Konstanca elleni kézirangadója az SzKC-nak, aminek a végén talán mindenki szerint igazságos döntetlen született – ami egyik csapatnak sem jó, persze a vereség azért ennél is rosszabb lett volna. A meccs utáni sajtótájékoztatón a két edző, Dukic és Isakovic nevetgélve egyeztek meg abban, hogy 2-2 pontot kellene kapjanak a csapatok, akkora meccs volt. Amiben van igazság, nem is kevés.

Balázs kezdő volt 

A konstancaiak az első lehetőségeiket elszórták, az SzKC pedig akkora elánnal vetette magát játékba, hogy pár perc alatt jelentős előnyre tett szert. A hozzánk hasonlóan főleg délszláv (montenegrói, szerb, macedón) kézilabdázókkal a nyáron megerősödött Konstanca edzőváltáson esett át néhány hete, a szintén szerb vén róka, Marko Isakovic azonban jól ismeri az SzKC-t évek óta, s a nyolcadik percben időt kért, aminek meg is lett gyorsan az eredménye, csapata visszajött a meccsbe.

A hazaiaknál a fiatal Balázs ezúttal kezdett, s nemcsak a védelemben jeleskedett, ahol többször is kifogta a most már láthatóan halványan teljesítő Cuturát (42 éves lesz a szerb sportoló, nem csoda...) és a montenegrói Vujovicot is, támadásban sem volt rossz. Azonban a jó védekezés ellenére Crnoglavaccal nem tudtunk mit kezdeni, s a veterán Toma is több gólt szerzett a jobbszélről, vezettek is. Balázs addig támadásban is irányított felváltva Szőkével, majd jött Kuzmanoski, a vendégek pedig Dragas átlövései ellen nem találták az ellenszert.

Jól oldott meg egy emberhátrányt is az udvarhelyi csapat, Kovacevic és Vilovski egymás posztját felváltva, beállóból és szélről is gólt lőttek, ám a másik térfélen Vujovic is elemében volt, a kapuscsere után Da Rosa két lövést fogott, aztán ő is rendre kapitulált előtte. A kezdeti jó játék után a szerencse is elpártolt az SzKC-tól, több kapufa, illetve Mitrevski-védés is jelezte, hogy nem mindig pontosak a lövéseink.

A játékrész közepére Kovacevicet kivéve az egész csapat lecserélődött, a Dragas helyére jövő Szadovij egy remekbeszabott gól után kétszer is pontatlanul lőtt. Az utolsó másodperceiben Crnoglavac megint átlőtte a falunkat, szerencsére Szőke is rátűzte a támadás végén, így egyenlő volt az állás, s nem is volt ez igazságtalan, a jó kezdés után megtorpant az SzKC.

„Hoții!, Hoții!"

Az összecsapás természetesen nem nélkülözte a nagyon feszült pillanatokat sem, közönség soraiban ülő, tavaly még a pályán tevékenykedő Branislav Angelovskival a szövetségi megfigyelőnek támadt vitája (fentebb ültette egy sorral), majd a második félidőben egy vitatható hétméteres miatt a klubelnök Rudi Stănescu is lefutott az egyik lépcsőn. De az udvarhelyi nézők is többször rázendítettek a nagy játékvezetői tévedésekkor szokásos „Hoții!" kiáltásra, például amikor egy kecsegtető helyzetet lefújtak a pályán fekvő Vujovic miatt – a montenegrói balátlövő meg is sérült, nem tudta folytatni a játékot az eset után. A Ștefan-Stark duó nagyjából jól vezette a meccset, egyáltalán nem tojt be a pályán és kispadon szájjal állandó pszichológiai hadviselést is folytató Buriceától vagy Tomától.

A találkozó második részében egyik csapat sem tudott felülkerekedni, habár mindkettőnek megvolt erre az esélye, két gólnyi különbség csak egyszer volt, a nagyon jól játszó Kuzmanoski a 37. percben nagyszerű gólt dobott, bizonyítva, hogy még mindig képes bravúros egyéni megoldásokra is. Balázs is a legjobbkor szerzett gólt, Baranau ismét minden hetest bedobott, s szerencsénkre Sijan jó védéseit (a leglátványosabb Vilovski helyzetének hárítása volt) túloldalt Saldatsenka is ellensúlyozta, Crnoglavac negyedik hetesét a legjobbkor fogta ki. Egyébként a kapusaink nem voltak csúcsformában, nagyjából egyenlő időt töltöttek a pályán, statisztikánk szerint Saldatsenka 30, Da Rosa pedig 26%-os mutatóval védett. 

Az utolsó két-három percet már nem lehetett ülve kibírni, még a legvégső másodpercek is idegőrlőek voltak. Két időkérés, két gól – egy ide, egy oda: nálunk Mihalcea mehetett szabadon a szétnyitott falon át, túloldalt pedig hét mezőnyjátékossal játszották ki Nikolicra a figurát, a beállós pedig bevarrta a rövidbe. Egy időntúli dobásunk még összejött, de Dragas nem tudta átlőni a nagyon magas védőfalat, maradt a döntetlen.

Caba Udvarhelyre jön

Kétségkívül más a játéka az SzKC-nak, mint az elmúlt években, teljesen új rendszer alapján van a pályán a csapat, ezt már a közönség is minden bizonnyal érzi – Dukic szerencsére bátran kísérletezik, nála Balázs simán lehet kezdő, ahogy a cserék is gyorsabban zajlanak és nem felejti fenn a pályán azokat, akikben nagyon megbízik. A döntetlen ellenére egy nagyon jó meccset játszott az SzKC, a nézők is elégedetten távozhattak, mondjuk a győzelemmel azért mindenki boldogabb lett volna.

Jön a válogatott szünet, Dukic a montenegrói válogatottat készíti, Saldatsenka és Baranau a fehérorosz, Szadovij az ukrán, Vilovski pedig a magyar válogatottban lépnek majd pályára és remélhetőleg sérülés nélkül jönnek vissza. Az SzKC legközelebb november első hétvégéjén játszik, akkor Suceavára látogat, majd november közepén Vlad Caba jön vissza Udvarhelyre a Bukaresti CSM élén. Fogadjuk nagy tapssal és küldjük vissza vereséggel.

Férfi Kézilabda Bölények Ligája, alapszakasz, 8. forduló

SZÉKELYUDVARHELYI KC–KONSTANCAI DÉL-DOBRUDZSA KC 25–25 (15–15)

Városi Sportcsarnok, 1100 néző. Vezette: Romeo Ștefan és Bogdan Stark (Bukarest).

SZKC: Saldatsenka (6 védés / 14 kapott gól) – Baranau 4 (4), Szőke 1, Balázs 1, DRAGAS 5, Vilovski 1. Csere: Da Rosa (4/11) – Krivokapic 1, KUZMANOSKI 4, Tálas, GHIȚĂ 3, Mihalcea 2, Szadovij 1. Edző: Dragan Dukic.

KONSTANCA: Mitrevski (6 védés/ 17 kapott gól) – Toma 4, CRNOGLAVAC 8 (3), Cutura, VUJOVIC 4, Buricea 2, Nikolic 2. Csere: Sijan (4/8) – Markoski, Ignat, MALINOVIC 4, Nistor, Rohozneanu 1, Rakcevic. Vezetőedző: Marko Isakovic.

Az eredmény alakulása: 3. perc: 1–1, 8. p.: 5–2, 15. p.: 8–8, 27. p.: 14–13, 34. p.: 17–17, 41. p.: 20–19, 51. p.: 23–22, 56. p.: 24–24.

Kiállítások: 4, ill. 4 perc.

Hétméteresek: 4/4 ill. 4/3.