Nagy taps fogadta a vendégcsapat első számú kapusát, Orbán Szilárdot, aki ifjúsági korától egészen a nyárig az SzKC portása volt – nemcsak a meccs előtt, hanem közben is többször megtapsolták, hiszen kitűnően védte új csapata kapuját. Az SzKC rögtön két támadást elhibázott az elején, csak a tizedik percben vezetett először az újonc együttes ellen.

Nem tudtunk ellépni két-három góllal, folyamatosan estek hibák az SzKC-nál. A huszadik percben sikerült először vezetni kettővel, de ezt az előnyt hamar eljátszottuk, az első játékrészben nyoma sem volt a múlt heti, Steaua elleni jó játéknak. Sőt, a vendégek az utolsó percben a vezetést is átvették.

A szünetben kapust és szélsőket is cserélt Vlad Caba edző, a védelembe pedig Kukoski jött be, de egy-egy kapusbravúrral kezdődött a második játékrész is. Aztán a 35. percben Mihalcea gólja után jött bele a csapat, erre a közönség is rátett egy lapáttal, illetve az egyre többet és jól játszó Peric is. Csúsztak be hibák itt is, például, hogy emberhátrányban kivettük a kapust, de elveszítettük a labdát, és gólt kaptunk az üres kapuba. Mégis kezdett összeállni az SzKC játéka, Komogorov rendszeresen átlőtte a védőfalat.

Tartottuk az 1-2 gólos előnyt, aztán a 40. perc után nagyon beletaposott az udvarhelyi csapat, ekkor látszott meg igazán, hogy mekkora különbség van a két együttes között. Habár az Orbánt váltó Cioroiu (ő is játszott Udvarhelyen, kb. tíz évvel ezelőtt) szépen kivédett lábbal pár lövést, azért Tálas, Kuzmanoski és főképp Komogorov lövéseinél ő is tehetetlen volt. A több csapatnál is megfordult Ioan Stan beállása szokás szerint indulatokat váltott ki a közönségből, a durvaságairól elhíresült sportolót folyamatosan fütyülték a nézők – egy gólt jegyzett ugyan, de nem sokat tett hozzá a szatmáriak játékához.

Az utolsó percekre Csog, Fekete és Balázs (Ghiță sérülés miatt kihagyta a találkozót) is lehetőséget kapott, utóbbi egy szép gólt is szerzett – hat lett a vége, de a végjátékban nem volt egy kategória a két csapat, meglátszott, hogy negyven perc után elfogyott a szufla a szatmáriaknál, még a nyolc gólt jegyző Lazic is alig bírt már futni.

Vasárnap délig biztosan vezetjük a táblázatot, a Temesváron játszó Dinamo tartósabban mögénk kerülhet, ha elveszíti a meccsét. Szeptember 24-én, szombaton 16 órától Konstancán játszik az SzKC, a tervek szerint a találkozót a Román Televízió 1-es csatornája közvetíti élőben. Az utána következő, Torda elleni hazai bajnokinak még nincs meg az időpontja, mert azon a hétvégén az Őszi Vásárt tartják a sportcsarnokban.

Férfi kézilabda Bölények Ligája, alapszakasz, 4. forduló:

SZÉKELYUDVARHELYI KC–SZATMÁRNÉMETI VSK 29–23 (13–14)

Városi Sportcsarnok, 1100 néző. Vezette: Ionuț Marta és Cristian Baban (Nagybánya).

SZKC: Da Rosa (5 védés/ 14 kapott gól) – Baranau 3, Markez 4 (2), Komogorov 7, Onyejekwe 1, Szász 3, Tálas 3. Csere: Jokanovic (7/8) – Peric 3 (1), Kuzmanoski 1, Mihalcea 3, Ojleski, Kukoski, Csog, Fekete, Balázs 1. Vezetőedző: Vlad Caba.

SZATMÁRNÉMETI VSK: Orbán Szilárd (11/22) – Oláh 4 (3), Munea 1, Suciu 3, Lazic 8, Bejenariu, Mateș 2. Csere: Cioroiu (5/7) – Dinescu 1, Crăciun 1, Ungar, Morar 1, Stan 1, Rogoz 1. Vezetőedző: Várady Gyula.

Az eredmény alakulása: 2. perc: 0–1, 7. p.: 2–2, 15. p.: 5–5, 20. p.: 9–7, 25. p.: 11–10, 35 p.: 16–15, 45. p.: 22–19, 49. p.: 26–19, 54. p.: 27–20.

Kiállítások: 6, ill. 8 perc

Hétméteresek: 5/3 ill. 2/2

Mestermérleg

Várady Gyula, Szatmár:

Jó tapasztalat volt számunkra, hogy negyven percig partiban voltunk, de be kellett látnunk, hogy még nem állunk készen egy ilyen szintű játékra. Bajnokesélyes csapattal játszottunk, elégedett vagyok a csapatom teljesítményével. Nekünk legalább egy év kell az összeszokásra, jók ezek az összecsapások, mert tanulunk belőle. A kiesés elkerülése a célunk, pontokat akarunk szerezni, ahol lehet.

Vlad Caba, SzKC:

A három pont a legfontosabb, egyfélidős meccs volt, nehezen jöttünk bele. Az ellenfél kihasználta a hibáinkat, a szünetben vezetett is. Egyelőre egyik csapat sem nyújtja a maximumot a bajnokságban ennyi forduló alatt, ez évek óta így van. Számunkra a negyedik győzelem a fontos, és az, hogy az új játékosok beilleszkedjenek a csapatba. Konstancára megyünk, mondanom sem kell, hogy mi vár ránk, jönnek a nehezebb meccseink, habár ma sem volt könnyű dolgunk.