Biztos észrevettétek, hogy mostanában kicsit lassabban kerülnek fel a hírek, és kicsit vékonyabb az uh.ro. Na, most megtudjátok, miért.

Kéthetes készülődés után végre rávettük magunkat, miután a Minden-pokémonozó-hülye-én-sose-próbálnám-ki része a szerkinek szabadságra távozott, hogy kipróbáljuk, mi az, amiért lelövetik magukat, vagy vonat elé lépnek az emberek.

Előddel, Edittel és Beátával, a gyakornokunkkal hármasban vágtunk neki a nagy kalandnak. A telepítés része könnyen ment a dolognak, pikkpakk feltettük a cuccot a telefonokra. A megnyitás és bejelentkezés már kevésbé ment zökkenőmentesen.

Hogy miről is van szó?

Mindenkinek ismerősen cseng a Pokémon szó, amelyre legtöbben először a rajzfilmre asszociálnak, de a Nintendo cég eredetileg egy kézi játékkonzolra tervezett szerepjátékként indította el 1996-ban.

 

A Nintendo, mely a játékkonzol-piac meghatározó szereplője volt, az elmúlt években nagyon háttérbe szorult. Idén azonban új játékkal rukkolt elő, mely rohamosan bejárta az egész világot. Rengeteg pozitívum és negatívum sorakoztatható fel a játék mögé, de ez mind eltörpül a sikere mellett.

 

A Pokémon szó egy angol kifejezés összevonásából született, a PocketMonsters-ből, melynek jelentése zsebszörnyek.

 

A Pokémon Go játék lényege az, hogy a felhasználó egy kiterjesztett valóságban keresi ezeket a kis zsebszörnyeket, begyűjti őket, szintet lép, fejleszti őket és akár harcba is indítja. A játék tehát a vadászat, a gyűjtögetés és a harc ősi motívumait rejti, amire az emberek – a jelek szerint – nagyon rákattantak.

Egy gyenge androidos telefonon, noha találtunk erre is egy verziót, nem jutottunk tovább az indítóképernyőnél. A szoftverfrissítésből kimaradt négyes iPhone már jobban teljesít, ott a bejelentkezésnél akadt el a dolog.

Google fiókkal vagy a cég hivatalos oldalán létrehozható Pokémon Trainer Account-tal tudunk belépni, de Beáta telefonja a biztató kezdés után itt leáll: – Várom a csodát! – mondja. Előd is felkiált, amikor nála sem indul: − Itt az ideje a telefoncserének!

Az idegesítő zene után egyszer csak megjelenik Professor Willow – az egész játék angol nyelven fut −, aki a Pokémonok felkutatásának szentelte az életét, és felkér arra, hogy legyünk az asszisztensei, csak ránk várt. Megtisztelő, és amúgy is könnyű az uh.ro-t (tessék vigyázni, nem Udvarhelyi Híradót!) táncba vinni, boldogan vállalkozunk rá.

Választhatunk, hogy fiúként vagy lányként szeretnénk tovább élni pokévadász életünket. A lila hajú, zöld szemű csajt választjuk. Majd rögtön körül is nézünk az előttünk levő térképen.

„You're such a talented Pokémon trainer" – fogadja Editet az üzenet, miután Katona asztalán (mi lesz itt!) befogjuk az első Pokémonunkat. A nagy izgalomban nem sikerült lencsevégre kapni a Squirtle névre hallgató türkíz teknős jószágot.

Beáta annyira bezsongott, hogy ezt a videófoszlányt, még ha Pokémon nem is látszik rajta, muszáj nektek megmutatnunk.

Furcsálltuk, hogy nem jönnek irodánkba a rettegett Pokémon-vadászok, de később megtudtuk, minden játék kezdésekor megjelenik egy Pokémon. Sőt, lehet, hogy több is, közülük választhatunk, kit golyózunk ki.

Egy kicsit elveszve a játékban, megindultunk a Bethlen negyedi park irányába, ahol mutatott valamit a térkép, de hogy mit, arról fogalmunk sem volt.

Az első Pokéstopunknál azonban kétségbeesésünk hamar szertefoszlott, hiszen egy ifjú pokémester sietett a segítségünkre. Az Orbán Balázs Általános Iskola 11 esztendős diákjára, Simó Gergőre úgy akadtunk, hogy barátai azt kiáltották neki: „Tedd le a Pokémont". Beáta kért segítséget az ifjú szenszeitől, aki végig kalauzolt minket a pokémonok világában.

A srác csak másfél hete kezdte, és már a hetes szinten van, büszkén mutatta nekünk Pokémon-gyűjteményét. A későbbiekben értesültünk arról, hogy az első szinteket gyorsan elérhetjük, utána már nehezebb a dolgunk, a srác kollekciója mégis ámulatba ejtett minket. Ahogy nyelvi választékossága, kedvessége és segítőkészsége is.

Neki azért is nehezebb elérnie a szinteket, mert folyton ingyenes wifit kell keresnie. Ha a központban vagy a Dávid Ferenc téren telefonját babráló gyereket látunk, legyünk együttérzőek. Lehet, hogy a wifi miatt szalaszt el egy nagyon értékes pokémont.

− Tegnap láttam egy nagyon ritkát. Charizard a neve, azt hiszem!

− S nem kaptad el?

− Nem, nem ért odáig el a wifi.

Beátától tudjuk, aki egy ismerősétől tudja, hogy a Charizard például egy igen ritka valami.

Szent Pokémon!

Ami vicces a játékban, hogy ilyen szent helyeken vannak a Pokéstopok, mint a Kis Szent Teréz Plébánia, vagy Szent Imre szobra, illetve Márton püspök szobra. A katolikus templomnál tetten is értünk egy olyan édi Pokémont, hogy rögtön el kellett nevezni vattacukornak.

Amikor a Pokémonok kellően közel vannak, rezeg a telefon. A képernyő alján található kis fehér sávon azt követhetjük, hogy a közelünkben épp hány pokémon tartózkodik.

A színes pokémonok már megvannak a gyűjteményünkben, amelyikeknek csak a sziluettjük látszik, azok nincsenek – tudtuk meg Gergőtől.

A Pokéstopnál meg kell pörgetni a táblát, és akkor labdákat, tojásokat kaphatunk, ezeket úgy lehet megszerezni, hogy ujjunkkal a megjelenésük után gyorsan rájuk bökünk.

A tojás még egy rejtély. Az ötös szintnél sikerült szereznünk egy inkubátort. Gergő mondta, hogy a tojásból egy inkubátor segítségével pokémont lehet nevelni. A nevelés úgy megy, hogy beteszed a tojást az inkubátorba, aztán sétálsz vele 5 km-t, de Gergő szerint vannak 10 km-es tojások is.

Úgy sejtjük, kikelés után ki lehet őket lőni, de nem biztos, hogy lesz szívünk hozzá. A pokémon neveléséért is pontokat kaphatsz. S akkor itt nem képzeltük el azt a beszélgetést, amikor Elődtől megkérdezi az anyukája, hová megy, és Előd azt válaszolja, megy megsétáltatni a tojásait.

A különböző fajtájú pokémonoknak – vigyázat, mérgezőek is vannak – különböző a pontértékük. Ha többet kigyűjtesz belőlük, evolve-olni lehet őket, azaz egy magasabb rendű és nagyobb értékű fajtává válnak. Sikerült is egy Pidgey-ből Pidgeotto-t gyártanunk.

Ez attól jobb, hogy keresztneve is van? – tette fel a költőit Előd.

Van az a szint

Az ezreseknél vannak a szintek határai, minél magasabb szinten vagy, annál több ezer XP-t kell kigyűjtened. A második szint eléréséhez elég az 1000 XP.

Ezt nagyon könnyű elérni, mert minden új fajtájú Pokémonért 500 XP jár, és az elején elég könnyű új fajtákat begyűjteni.

A pokéstopok meglátogatása is az XP-k szaporításával jár. A Pokéstop az elején kéken világít, ha megpörgeted, kék lesz, majd egy idő után visszavált ismét kékre, azaz megpörgethetőre. Mi csak néztünk ki a fejünkből, és ha nincs Gergő, akkor ma biztosan nem tartanánk a hatos szintnél.

A szintváltáskor ajándékokat kapsz, az első szinteknél labdákat, szerencsetojást vagy tömjént (Incense), minél magasabb szinten vagy, annál többet és több fajtát. Most olvastuk, hogy maximum negyven szint van – kérdés, hogy akkor itt már ki van játszva a játék, vagy még vannak kihívások benne.

A tömjén Gergő szerint arra jó, hogy odavonzza a pokémonokat. Így ült fel egy undok szörny otthon a lapítóra, miközben a fazékba akartuk dobni a hagymát. Hirtelen nem tudtuk, hogy a késhez vagy a labdához nyúljunk. Kizárólag önszorgalomból kapcsoltam be otthon a játékot – mondja Edit. Az ötös szintet kellett mihamarabb elérnünk, hogy a Mórában vagy a Vasszékelynél – egyelőre ezeket a harcmezőket találtuk meg − csatázni is tudjunk. De még nem tettük.

Gergőt hazaszólította az édesanyja, s így mi edző nélkül maradtunk. Kinéztünk egy gördeszkás pokémonozó gyereket új mesternek, ám ekkor lemerült a telefonunk és szomorúan hazakullogtunk. A poké legyen veletek.

Ui. Ha tudjátok, hogy kell harcolni, találkozzunk holnap a téren, csak írjatok hozzászólásban!

Miért szeretjük a Pokémon Go-t?

Mert profi a grafikája.

Mert jó a történet és aranyosak a figurák.

Nem folyik vér a harcban.

Könnyű sikerélményt elérni vele.

Mert megtanít térkép alapján tájékozódni.

Mert megismered általa a városok nevezetességeit.

Mert megtanulsz/gyakorolsz angolul.

Mert visszahozza a gyerekkorunkat nem csak a kilencvenes években futó mese által, hanem a mesei és a valós elemek ötvözésével.

 

Miért nem szeretjük a Pokémon Go-t?

Mert balesetveszélyes és állítólag függővé tesz (mindjárt megvan a hetes szint!)

Mert a pokémonok gyakran játszóterek, iskolák, óvodák és bölcsődék környékén vannak, ami veszélyes, és gáz arra sétálni egy mobillal, ha nincs gyereked. Próbáld ki, hogy néznek rád a gyerekek!

Nagyon eszi az akksit.

Kimelegszik tőle a telefon.

Diszkriminatív – csak a fejlettebb és drágább eszközökön megy.

Mindenki tudja, hogy Pokémonozol, tehát te is olyan hülye vagy.