Jó, persze, ezt június elsején kellene, de éppen most kapott el, amikor szánkózó gyerekeket látok a hóban. Amikor én még kissrác voltam, akkor is sokat havazott, mégsem nyivákolt senki, hanem élvezte a havat, korcsolyázott, sízett, szánkózott. Aki nem volt beteg, annak pirospozsgás volt az arca. Nyáron a negyven fokban sem jajgatott senki, hanem élvezte, hogy süt a nap. Legalábbis most így emlékezem.

5. Illés: Amikor én még kissrác voltam

Igen, akkor még bámultuk a felnőtteket, ezt a dalt a Halász Judit előadásában ismertük karcos, fekete lemezről. Azt hittük, jó lesz, hogyha egyszer mi is nagyok leszünk és merünk majd nagyokat álmodni, mint ahogy a nagyok tették. Utólag visszatekintve, természetesen a felnőtteknek nem lehetett annyira jó, de ezt velünk, gyermekekkel nem éreztették. Rossz arcú embert sem sokat láttunk.

4. Halász Judit: Szél hozott, szél visz el

Nemcsak a hó hullott és sütött a nap, hanem néha szél is fújt. Hozták-vitték az utcákon a faleveleket, a havat vagy a mocskot. Köd is volt néha, néha akkora mint odaát Csíkban, előttünk is, mögöttünk is. Sose néztük, merre jártunk.

3. Locomotiv GT: Miénk itt a tér

Később aztán, amikor kamaszodtunk és a blokk (tömbház) előtt tényleg elkopott a kő, s csak huszonöt év után lett ismét szögletes, miután kijavították. Elkopott sok minden egyéb is a gyerekkorból, s csak jóval a tinédzserkorszak után döbbenhettünk rá, hogy akkor még tényleg a miénk volt ott a tér.

2. Republic: Gyerek vagyok

Aztán egyre többször kezdtünk emlékezni visszafele a szép gyerekkorunkra, amikor a város gyönyörű volt és a lányok gyönyörűek. Újra szobák mélyére, hintákba és cukrászdákba vágytunk, írtunk leveleket, mint ahogy Cseh Tamásnak és a Republicnak is volt egy Levélváltása úgy, hogy egymás dalait énekelték.

1. Cseh Tamás: Gyerekkorom

Ha már Republic és gyerekkor, akkor hadd bújjon elő a résből a Cseh Tamás-i gyerekkor is. Csak kő legyek, csak bogár legyek, félelmes, álmos gyerekkorban, rejtőzködőn. Ezt a dalt Lovasi András is feldolgozta, főhajtásféleképpen.

+ 1 Hobo – Viszockij: Ballada a gyermekkorról

Mind-mind kelet-európai gyerekdalok közül álljon itt a talán legigazibb: Vlagyimir Viszockij, „az orosz Bob Dylan" gyerekkor-balladája Hobo előadásában üt jobban, mert magyarul szól, s ma már oroszul nem tudnak annyian, mint az én gyermekkoromban... Az eredeti dal itt hallható, megrázó képekkel – jó, nekünk nem volt háború a gyermekkorunkban. Lehet, hogy ettől volt szép, nem tudom.

A lista természetesen szubjektív, de ezt te kiegészítheted kommentben. Neked milyen dalok jutnak eszedbe a gyermekkorodról?